Szőcs Sebestyén: Útmutató az Új Magyar Központi Levéltár repertóriumainak készítéséhez (Levéltári módszertani füzetek 5. 1986)

Függelék

pénzügyi, kereskedelmi és közellátási, mezőgazdasági, ipari, építési és közlekedési, közegészségügyi és népjóléti, oktatási, népművelési. Az 1951. március 7-i tanácsülésen a közegészségügyi és népjóléti állandó bizottság átszervezésével létrehozták az egészségügyi, a szociálpolitikai és a begyűjtési állandó bizottságokat. A II. tanácstörvény - az 1954. évi X. törvény - a tanácsi szervezet egységén belül kiemelte a tanács vezető szerepét. Megszüntette a VB-nek azt a felhatalmazását, hogy két ülésszak közötti időben helyettesítse a tanácsot. Nagy súlyt helyezett a bizottsági munkára, s az eredményesség érdekében kibővítette a bizottságok hatáskörét. A NET 1954. évi 17. sz. határozata a tanácsok államhatalmi működése szempontjából a tanácsüléseket tartotta legdöntőbbnek, ezért intézkedett úgy, hogy a korábbi évi négy ülés helyett a tanács havonta ülésezzen. A község társadalmi, gazdasági, kulturális élete legfontosabb feladatainak megoldásáról a tanácsülés döntött. A községgazdálkodási feladatokat függetlenített községgazda, az igazgatási feladatokat pedig a vb szakigazgatási szerve látta el. A fond anyaga az 1950-1966 közötti tanács és vb ülési jegyzőkönyveket, az iktatott iratokat és segédleteiket tartalmazza. Az 1953-1966 közötti évek iratait irattári selejtezés után vettük át. A középszintű rendezés során az a./ állagba kerültek a tanácsülési jegyzőkönyvek, ab./ állagba a vb ülési jegyzőkönyvek, c./ állagba az iktatott iratok és segédleteik, a d./ állagba pedig az adófőkönyvek. Az iktatott iratokat a korabeli ügyiratkezelésben 1950-1951-ben a közigazgatási rendszámok szerint, 1952-