Szőcs Sebestyén: Útmutató az Új Magyar Központi Levéltár repertóriumainak készítéséhez (Levéltári módszertani füzetek 5. 1986)

I. A repertórium adatai

4, A fond, illetve állag terjedelme A repertórium a terjedelmet kétféle "megközelítésben" adja meg. Egyrészt feltünteti a fondba, illetve állagba tartozó raktári egységek számát fajtánként (tehát azt, hogy hány csomó, hány doboz, hány kötet stb. tartozik a törzsegységbe), másrészt - a fond- és állagjegyzékhez hasonlóan - iratfolyóméterben is közli a terjedelmet (pl.: 100 doboz, 12 kötet; 10,32 fm.). 5. A fond (és állag) általános ismertetése Az 1-4. pontok alatti adatokat követő bevezetőben ismertetni kell a fond (és állag) anyagának keletkezését (ezen belül egyrészt a fondképző történetére, másrészt a fond, illetve állag kialakulására, illetve kialakítására vonatkozó legfontosabb tudnivalókat), a fond, illetve állag tárgyát, szerkezetét, irattári rendszerét, kutatási lehetőségeit (segédletekkel való ellátottság, ezek használatának módja, az anyag kérésére vonatkozó tudnivalók stb.), az anyag rendezettségére és selejtezettségére vonatkozó adatokat, a jelentősebb hiányokat és végül az anyag levéltári őrzetbe kerülésének módját is. Az ismertetés szövegét az anyag szerkezetének megfelelően kell tagolni. Állagtalan fondok esetében az előző bekezdésben felsorolt adatok értelemszerűen minden lényegesebb változtatás nélkül közölhetőek. Állagos fond esetén általában a következőket célszerű figyelembe venni: a fond egészére vonatkozó szöveges bevezetőben a fond anyagának keletkezésére (ezen belül a fondképző történetére, valamint a fond kialakulására, illetve kialakítására vonatkozó) adatokat; az anyag szerkezetére vonatkozó tudnivalókat (vagyis azt,