Szőcs Sebestyén: Útmutató az Új Magyar Központi Levéltár repertóriumainak készítéséhez (Levéltári módszertani füzetek 5. 1986)

Függelék

alá való helyezés, gyámpénztári kölcsön ügyek, kiskorúak házassági ügyei, nagykorúsítási ügyek. Az ügyintézés során keletkezett iratokat évenként sorszámosan iktatták és tárgykörök szerint irattározták. A tárgyi irattározásról 1902-ben tértek át az alapszámok szerinti irattározásra. A fond anyagának első selejtezésére 1971-ben került sor. Ekkor selejtezésre kerültek az 1919. előtti iktatók és mutatók. 1980-ban nagyarányú iratátvétel történt Gyula város Tanács VBtol, mely anyag selejtezésére 1980-1981-ben került sor. Ekkor Csipes Antal jegyzéktervezete (Csipes Antal: Az árvaszékek szervezete, működése és iratai Magyarországon a kapitalizmus korában. = Lt. Szle. .1973. 2. sz.) és a KM Levéltári Igazgatósága 38.762/75. XII. sz. utasításának melléklete alapján selejtezésre kerültek az iktatott iratok. A selejtezés befejeztével az iratokat a korabeli irattározásnak megfelelően az alapszámok évenként növekvő sorrendjébe rendeztük. A fond elsősorban a jog- és gazdaságtörténetet kutatók számára tartalmaz forrásértékű iratokat (pl. az árvák vagyoni helyzete, egy-egy helység lakóinak vagyoni helyzete, viszonyai, egy adott helység birtokmegoszlása, lakóinak életszínvonala, gazdálkodása, születési és halálozási képlete, szokásai stb.). Az árvaszék hivatali szervezetére, működésére csak igen kevés adat található.