Balázs Péter: Levéltári mikrofilmezés (Levéltári módszertani füzetek 1 1983)

III. A mikrofilmgyűlytemény kezelése

ol eltérően ezeket, az állagokat nem :tárnokkal kell. megkülönböztetni. Ennek éi : egy mikrcfilmgyüj teménybeli állag törzsfámon kivül egy állandó és egy változó arab számból áll, /Pl. XV-2. 17./ . . . . ... . .51 a levéltári fondból, állagból ujabb felvételek érkeznek, azok természetszerűleg ugyanannak a mikrof állagnak az állományába kerülnek. . célszerű a mikro

filmtári állagot az eredett oltári anyag fond-,. állagos fond esetében állagban megállapítani, tehát egy eredeti állton is külön állag legyen* Ettől azonban indol mindkét irányba el lehet térni. Alan londszinten való nyilvántartás akkor indokolt, ha az erdekeit fond más állagaiból való filme• n. Átlagszintnél mélyebb szint akkor lehei így nagyobb, terjedelmű állag több része /pl- és iratok/ kerül filmre és ilyen bontásuk . nyilvántartást és visszakeresést segiti. "ári /nyomtatott/ anyag külön állagban való tömörítése célszerű., . filmezett levéltári anyag /tehát nem az ereígibb és legújabb iratának eye» - Ha ennek megállapítása aránytalanul sok időt venne igénybe, hozzávetőleges "megjelölés /pl. 19., század, 1920-as évek/ is alkalmazható. . . ,._ .• . v lelvételek számának megállapításánál pontosságra kell törekedni, de ez nem jelenti azt, hogy néhány ezer fel; »1 álló novedók felvételeit meg kell számolni. A fe ételszám nyugodhatik a fölvételt készitő vagy átadó adatot Lésén, amit csak feltűnő eltérés esetében kell ellenőrizni. Egy szabvány hosszúságú tekercs felvételszámának megállapítása történhetik az egy méter filmen le Lek szárnának megállapításával és e számnak rténő megszorzásával vagy más megközelítő módszerre] tnogy vannak felvevőgépek, amelyek 8 és 45 m. eges hosszúságú felvételeket tudnak