Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
A szén- és szinesfémbányászati vállalatok
bânyakapitânysâgtél. A kutatâsl enzeâêly mellett létezett egy, a kon kurrenciât klzârô mâsodik lépcsôfokj az un. zârtkutatmâny . Az elsô vi lâghâborû elôtt ez utôbblért évi 8 korona feliigyeleti illetékdïjat kellett fizetni. Ha a kutatâs eredményes volt, többnyire a bânyanyl tâsi kötelezettseg következett. Ezért ismét a bânyakapitânysâghoz kel lett fordulni. A mûvelés érdekében hivatalosan adomânyozott földterÜ let legkisebb mennyisége az ûn. "bânyamérték" volt. 8 egyszerû, vagy 4 kettôs bânyamérték egyenlô a "bânyatelekkel." A bânyanyitâshoz fel hasznâlhaté legnagyobb f Öldterületet "hatârkOz"nek nevezték. Ez utôb bi utân az elsô vilâghâborû elôtt évi 8 кого na mertékilletéket kellett fizetni. A vâllalkozôk âltal megszerzett, és a f öldterületekkel kapcso latos jogokat egyébként kezdetben csak a bânyablrâskodâssal felruhâ zott magyar kir. torvényszékek, majd a 2819/1888.sz . igazsâgtigyminisz teri rendelet éta az összes polgâri telekkönyvek telekkönyvezték, il letôleg f el jegyezték. 6. A mûvelendô, majd mûvelni kezdett terîilet utân a bânyavâllalat köteles volt az eddigieken tûlmenôen szénjogi térilletéket , és bânyajovedelmi adôt fizetni. 7« A bânyanyitâs utân következtek a nagyobb arânyû mûveléssel egyiittjâré teriiletvételek, esetlegesen kisajâtïtâsok.. Ezek különösen akkor öltöttek nagyobb méreteket, ha a vâllalat bânyatelep , vagy aho gyan régebben mondtâk "mu n к âs gy arma t 11 létesïtését lâtta sziikségesnek. A kolonizâlt bânyâszokat rendszerint messzi vidékekrôl kellett tobo rozni, elsô menetben a kornyék falvainak paraszt lakossâgât szakmun kâsként alkalmazni nem lehetett. A bânyamûvelés és a kôszén, illetôleg szïnesfém kitermelésé nek központi alakja a bânyamérnok . Irânyité szerepét geolôgiai és mû szaki ismereteinek köszönheti, melyek nélkiilozhetetlenek a bânyâk élet veszéllyel jâré munkahelyein. A bânyamérnokok kiemelkedô szerepének bizonyïtéka, hogy gyakran yâllalkoztak bânyaiizemuk torténetének mono grâfikus feldolgozâsâra is» Az ilyen alkotâsokban a dolog természeté bôl kovetkezôen tûltengenek a muszaki elemek, a torténet maga legtöbb ször nem több mint a kôszén lefe.ltésének ismertetése. E munkâk a bâ nyâszatimûszaki ismereteknek valésâgos târhâzai, különöskeppen a kf viilâllô érdeklôdôk részére. 8. Egyes bânyamérnokok: Krisko Bohus« Jaroslav Jicinsky, tovâbbâ Schmidt Sândor és Schmidt La.jos alkotâsa inak egy része a Magyar Orszâgos Levéltâr IY. osztâlyânak különbözo fondjaiban megtalâlhat 6. Krisko Bohus elôbb a lupényi bânyatelepen muködött, majd 1918 utân a Csehszlovâk Koztérsasâg kormânyânak bânyâ szati és kohâszati megbïzottja. Jaroslav Jicinsky a két vilâghâborû közti idô egy részében az Elsô Dunagôzbajézâsi Târsasâg Pécsi Bânya
