Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
Bevezetés - Rövid törnéteti áttekintés
hagyhattâk el, megtiltottâk szâmukra a VÖrös Hadseregbe va!6 belépésfc is« Szabadsâgotï csak mezôgazdasâgi munkâk elvégzésére vagy kivételes esetekben engedélyezhetett az iizem ellenôrzô tanâcsa* illetve a termelôblztos. A hâborûs nehézségek novekedése miatt 1919 mâjusâban a szabadsâgolâst valamennyi iparâgban és iizemben megtiltottâk" 41 • A trianoni béke utân hatârok kozé keriilt ellenforradalmi Magyarorszâgon a szénbânyâszatra is erôsen megvâltozott koriilmények vârtak. A kapitalista rendszer belyreâllitâsâval tovâbb erôsodtek pl. a kartellek. "A vasipar és szénbânyâszat termelésének közel loo %-a a kartellek befolyâsa alatt âllt" 42 . A szénbânyâszat ôriâsl vâllalatal közül azonban egyik-mâsik kiesett a tovâbbi konkurrencia harcbôl, mivel bânyatelepeinek zöme a szomszédos âllamok teriiletén maradt» Ilyen volt elsôsorban az Urikâny-Zsilvolgyi Magyar Kôszénbânya Et. Az Elsô Dunagôzbajôzâsi Târsasâg székhelye eddig is kiilföldönj Bécsben volt, ïgy vâltozatlanul feletue âllt a magyarorszâgi kîizdelemnek. Az Osztrâk-Magyar Àllamvasut Târsasâg összes vasûtvonalait , ingô- és ingatlan javait pedig a magyar âllam még 1891-ben megvâltotta. Igy e târsasâg bebeolvadt a Magyar Àllamvasutak egészébe, és elvesztette onâllô egység jellegét 43 • Maradt tehât a Magyar Àltalânos Kôszénbânya Et., és a Salgotarôâni Kôszénbânya Et. Ez ufcôbbi pozieiôi . valamit gyengiiltek ugyan a zsilvölgyi szénbânyâk tulajdonviszonyainak môdosïtâsâval , de ère je töretlen maradt. Igy keriilt sor az emlftett két mammutvâllalat közt 1924-ben megkötött titkos megâllapodâsra, melynek értelmében - mint a szénkartell vezetôi - felosztottâk egymâs között a hazai szénpiacot, és megâllapodtak a szénérak rogzïtésével. Nem véletlen, bogy az egyezmény megkotésére éppen a szénkonjunktûra megsziintekor keriilt sor 44 • A két vilâghâborû között a magyarorszâgi kôszénbânyâszat kapacitâsât tâvolrôl sem hasznâltâk ki. Ez ugyanis az adott technikai szinvonalon évi lo-12 milliô tonna szén kitermelését tette volna lebetôvé. Ezzel szemben a valôsâgos termelés 7-9 milliô tonna körül mozgott, Nem kétséges, hogy ebbe erôsen belejâtszott a szénkartellnek a termelést gâtlô politikâja. A szénbânyâszat termelôképességének bôvitésére ugyan torténtek bizonyos lépések, de a mindenkori vâllalati érdekeknek alâvetve 45 « A kapacitâs bôvïtése érdekében technikai fejlesztések voltak ugyan, de nem minden vonatkozâsban. A legfôbb technikai vivmâny a hâboru utâni években is vâltozatlanul a villamossâg fokozôdô elterjedése volt 46 . Mindezek ellenére a bânyamunka gépesitése alig haladt elÔre. A földalatti szâllïtâsoknak pl. 1921-1938 között mintegy a fele vâlfco-
