B. Lőrincz Zsuzsa: Külügyminisztériumi Levéltár II. rész : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám Budapest, 1964)
Bevezetés
A kiegyezéskor az 1867sXII*tCo, amely a közös ügyek rendezését tartalmazza, az összes külügyeket, - tehát a külképviseletek irányitását, mint a nemzetközi szerződések tekintetében adódó in tézkedéseket - közös ügyeknek nyilvánította 0 A közös Külügyminisztérium iratait a Haus, Hof und Staatsarehiv őrzi, egyes külképviseletek magyar vonatkozású iratait a felszámolás alkalmával átvette a magyar hatóság, ezek jelenleg az ©r*» szagos Levéltár őrizetében vannak. Az önálló magyar külügyi szolgálat, és annak szervezete az 1918s I* néptörvénnyel jött létre és az után alakultak meg az első magyar külképviseletek is* A Bécsi Magyar Követség 1918 október 31én nyitotta meg kapuit* Bz volt az egyetlen követség a polgári forradalom és a Tanácsköztársaság alatt• Bernben az októberi forrada lom után képviselet alakult, melynek vezetésével az első magyar női diplomatát Bédy-Schwimmer Rózát bízták meg* A merész vállalkozás nem vezetett eredményre /kicsit bizarr ötletnek tetszik, hogy a nők égy«joguságát oly nehezen elfogadó Svájcba küldtek éppen női követet/ , és 1919 o január 18-tól már báró Szilassy Gyula rendk* követ látta el a képviselet vezetését* Szilassy báró az ellenforradalom uralomrajutása után is posztján maradt 1919 december 7-ig* 1919 augusztus l-e után, miután a polgári forradalom és fanácsköz társaság alatt szolgálatot teljesítő még Budapesten levő tisztviselőket a külügyi szervezetből eltávolították nagy erővel fogtak hozzá a külképviseletek szervezéséhez• 1919 szeptember 20-áa Berlinben, 1919 október 31-én Hágában, 1919 november 13-án Rómában, 1919 november 19-én Varsóban, 1919 december 18-án Belgrádban, 1920 március 6-én Prágában, 1920 szeptember 6-án Párizsban, 1921 január 21-én Bukarestben, 1921 június 3-án Lomdonban kezdte meg magyar képviselet müködéséto Bzek a képviseletek a békekötés után követségekké alakultak át* Bgyre bővült, szélesedett a külképviseleti fealazats 1921-ben már 16 követség, 12 főkonzulátus, 8 konzulátus, 13 tb*konzulátus, 4 kirendeltség, és Spanyolországbaa egy ideiglenes konzuli megbízott működött 0 Bz idő után még lényeges külképviseleti hatóságok jöttek létre * 1922-ben Washingtonban, Brüsszelben, követség /a Spanyolországban akredítált követ 1922 február 25-től Párizsból látA két világháború között 6a alatt működött magyar külképviseletekről
