B. Lőrincz Zsuzsa: A Magyar Külügyminisztérium Levéltára I. rész: Külügyminisztérium 1918–1945 (1912–1948) : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1959)
Bevezetés
12. Ufi?véiosztály Utlevélggyi és láttamozási elvi kérdések, Konkrét utlevélügyek. beutazási és kiutazás! engedélyek kieszközlése. Kivándorlási 'ügyek, 13. Hadilog oly osztály A hadifoglyok és internáltakra vonatkozó összes ügyek. A monarchia megszűnéséből keletkező pénzügyi és gazdasági kérdések egységes intézésé* nek biztosítására iMagyar felszámoló hivatal a békeszerződés végrehajtására* elnevezéssel önálló hivatalt létesítettek, amely a külügyminiszter legfelsőbb vezetése alatt állott. A hivatal ügykőre a magyar kormány 5291/1915% M.E, számú rendeletében le van fektetve. 4921. április 14-én alakította meg kormányát gróf Bethlen István. Bethlenen keresztül a nagybirtok és a nagytöke újra nyíltan kezébe vette az ország kormányzását. Bethlen kormányának legfőbb célkitűzése az ellenforradalmi rendszer megszilárdítása, intézményesítése, ezen keresztül a külföldi kölcsönök könnyebb megszerzése volt Ez a nagybirtokkal összefonódó finánc tökeuralom, külpolitikájában is lényegének megfelelően, agresszív imperialista célokat követett Az intézményesítésre való törekvés, a szervezet megszilárdításának célja mutatkozik az uj külügyi szervezetben 1921 októberében. Már egy Jóval nagyobb *• sok mindenre kiterjedő apparátust találunk ebben az időben. - kivált ha összehasonlítjuk az előző évek szervezetével. A 13095/1—1921, Küm. rendelet foglalkozott a Küm. ügybeosztásával. Mindenekelőtt hatályon kívül helyezte az 1919, évi december 19-i 15226 körrendeletet Az előző ügybeosztástól eltérően, a mostani rendelet két főcsoportra osztotta a Küm. szervezetet: a) ügyosztályok és egyéb szer* vek* b) segédhivatalok. Az a) csoporton belül van a miniszter kabinetje és négy csoportra (I. Elnöki, II. Politikai, HL Jogi, 1V„ Gazdasági) tagolva az osztályok, ezenkívül az a) főcsoportba tartozik még a Számvevőség, Házipénztár. Főigazgatói Iroda. A négy csoportot négy magasabb beosztásban lévő (rendkívüli követ min. tan.) tisztviselő irányította. A b) főcsoporthoz tartoztak az irodák, segédhivatalok, futár irodák, iktatók, kiadók, az irattárak és a status. Az elnöki osztályok feladatai a korábbihoz képost kibővültek és maga az osztály három részre tagolódott Az Elnöki Osztály (l/a) közvetlen irányítása alatt állott a Futárosztáíy, és az Elnöki(l/b) osztály feladata volt a 9925/1^1921. rendelettel létrehozott Külügyi Közlöny szerkesztése is. A polltíkai csoport kibővült a tuaományos osztállyal. A Jogi osztályokon belül a bírói jogsegély és a köz* ig, jogsegélyek a 7* oszt belül külön-külön alosztályra tagolódtak. A gazdasági csoport feladatai meg* változtak, A békeszerződések megkötésével, az előkészítési munkálatokra nem volt szükség, sokkal inkább a békeszerződés végrehajtására. A viszonyok alakulásával a nemzetközi szerződések tel* újítása, ujrakötése volt a céL A Nemzetközi Dunaügyekkel a 10. osztály foglalkozott A 11-es osztály is kibővült. ilL ketté oszlott, 11/a Pénzügy, 11/b Szociálpolitikai, A Szociálpolitikai osztály ügykörébe ekkor már a munkásbiztositás, munkásvédelem, intézményes munkaközvetítés is stb. tartozott Az osztályon belül az ügykörök szempontjából két főcsoport volt, #í a tényleges szociálpolitikai ügyek és a kivándorlási ügyek, tekintettel a kivándorlások fokozódására. Szervezetileg is kibővült a minisztérium, a Számvevőséggel, Házipénztárral és a Segédhivatali Főigazgatói IrodávaL Az osztályok ügykörének majdnem mindegyikében történt változás.
