Kardos Kálmán: Az Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 89. Budapest, 1993)

IV. A KINCSTÁR KÉPVISELETE

Bogdány község úrbérrendezése Meszner Tamás budakeszi lakos vadászati kihágása Meszner Tamás és társai budakeszi lakosoktól a budakeszi kőbánya utáni bérhátralék behajtása Franz György és neje budakeszi lakosok földrészlet utáni hátralékának behajtása Budaőrs község úrbérrendezése és a maradványföld-váltság behajtása Steiner Sándor és Kaffenda József kisbagi malom jogbérlete Kisoroszi község úrbérrendezése Kospallag tagosítása A nagymarosi vásárjog eladása A Nagymaros-Zebegény közötti államvasúti kisajátítás A nagymarosi Csitár nevű földek bérlete Az óbudai dunaparti telkek eladása Óbuda úrbéri pere Perbáli zálogjogtörlési kérelem A Rákospalotai Lóvasút Társaság területátengedési kérelme A szolnoki uradalom ügyei Tök község úrbérrendezése Visegrádra vonatkozó ügyek Vrányi Sándor regale-tartozása Zsámbék úrbérrendezése Ügyészi általános iratok Bérhátralék és perköltség behajtási ügyek Perköltségek és napidíjak Könyv- és irodaszer beszerzések Italmérési jogok bérbeadása Haszonbérleti szerződések Vegyes iratok 1871-1890 1878- 1884 1879- 1889 1883-1886 1870-1883 1875- 1884 1869-1873 1867- 1877 1869-1893 1876- 1880 1869 1880- 1893 1868- 1891 1876186918701869 18681880188018801879 1896 1888 1871 1891 1894 1894 1869-1882 1869-1874 1869-1883 1869- 1873 1870- 1880 1869-1891 KINCSTÁRI URADALMI ÜGYÉSZSÉGEK Az állami birtokok 1848 előtt házi kezelésben voltak, kivéve a nagy terjedelmű alföldi pusztákat, amelyeket haszonbérbe adtak. A házi kezelést (úrbér, dézsma beszedése, stb.) az uradalmi prefekturák, a jogügyeket a kincstári ügyészségek látták el. Az úrbéri viszonyok megszűnésével a házi kezelés is megszűnt; az akkori kormány a birtokok felszerelését eladta, a prefekturákat és az uradalmi ügyészségeket feloszlatta. Az 1852. évi osztrák erdőtörvény a kincstári mező- és erdőgazdasági uradalmak kezelését a kerületi pénzügyigazgatóságokra ruházta. 1867 októberében a magyar kormány a kincstári javak kezelésére és hasznosítására 10 jószágigazgatóságot állított fel. A jószágigazgatóságoknak (valamint a főerdőhivataloknak és bányaigazgatóságoknak) alárendelve uradalmi ügyészségek állottak. Az 1867-től 1880-ig eltelt időszakban a jószág-, erdő- és bányaigazgatóságok száma többször változott. 1874-ben a magyar állam javak 61 uradalmat képeztek. A több mint 300.000 kat. holdnyi terület ügyeit 12 jószágigazgatóság és 19 kincstári uradalmi ügyészség látta el (Besztercebányán, Selmecen, Rózsahegyen, Sóvárott, Ungváron, Nagybányán, Kolozsvárott, Aradon, Pécskán, Lippán, Temesvárott, Szöregen, Lúgoson, Nagybecskereken, Zomborban, Óbudán, Miskolcon (a Diósgyőri) és Máramarosszigeten). A kincstári uradalmi ügyészségek feladatkörét a 463/1870. PM. sz. rendelet a következőkben határozta meg - az uradalmat ülető összes haszonbérletek, telepítvények és egyébnemű követelések utáni hátralékok; erdőkárok és kihágások, szőlődézsma és egyéb tartozások bírói útoni behajtását az összeg nagyságának tekintetbe vétele nélkül eszközölni; 1. B1107 M250/a M250/D F 1278/a-d 2. B 1097/a-b St797 N2494 N557 M534 3. O 1092 P701 P 609 4. T1109 V 1055 Ü795 F1-F17 5. F18-F811