Kardos Kálmán: Az Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 89. Budapest, 1993)

II. BÍRÓSÁGOK

Irattári rendszere egykorú. Az iratok 1872-1873-ban folyamatos, 1874-től évenként újra kezdődő iktatószámmal vannak ellátva. Kutatni az iratok, illetve a jegyzőkönyvek egyenkénti átnézésével lehet. a) Iratok csomó 1. 1872-1881 2. 1920 1928-1929 3. 1930-1932 1943 b) Ülésjegyzőkönyvek kötet 4. 1873. március 1. 5. 1874. május 8. 6. 1875. november 20. (tisztázat) 7. 1875. november 20. (fogalmazvány) 8. 1876. március 24. (tisztázat) 9. 1876. március 24. (fogalmazvány) 10. 1879. március 15. (tisztázat) 11. 1879. március 15. (fogalmazvány) 12. 1879. december 1. (tisztázat) 13. 1879. december 1. (fogalmazvány) BUDAPESTI ÍTÉLŐTÁBLA A perrendtartásról szóló 1868:LIV. tc. megszüntette a feudális bírósági rendszert, és a Hétszemélyes Táblát, a Kir. Táblát és a Váltófeltörvényszéket magába foglaló Kir. Kúria helyett az ország legmagasabb fokú bírósági hatóságának, az addigi Hétszemélyes Táblának adta a Kúria nevet. A Kir. Tábla kiválva a megszűnt Kúria össz-szervezetéből, önálló bírósági hatósággá alakult - Marosvásárhelyi Kir. Tábla illetékessége alá tartozó Erdélyt, valamint Horvát-Szlavonországot és a Határőrvidéket kivéve - Magyarország egész területén a másodfokú bíróság szerepét töltötte be. Az új szervezet 1869. június l-jén kezdte meg működését, és egészen 1949-ig működött. Az 1890. XXV. tc. alapján felállított vidéki ítélőtáblák következtében a Budapesti ítélőtábla megszűnt másodfokú országos bíróság lenni. Anyagát tehát - mivel országos jellege megszűnt - Budapest Főváros Levéltára vette át. Az 1490 raktári egységet képező iratmennyiségnek kétharmada az 1956. évi levéltári tűzvész során elpusztult. Ugyancsak elpusztult a 753 kötetnyi segédkönyv, valamint a 223 csomónyi irat nagy része is. 1958-ban az Országos Levéltár 11 csomónyi (nagyrészt fegyelmi ügyeket tartalmazó) iratot vett át Budapest Főváros Levéltárától. Az 514 kötetet kitevő tanácsülési jegyzőkönyvek sorozata nagyobbrészt megmaradt, úgyhogy ma ezek képezik a fond iratanyagának túlnyomó részét. Jelentőségük azonban az iratokhoz képest csak másodrendű, azok tartalmát csak kis mértékben egészítik ki. A 9 csomónyi iratot és 48 kötetnyi segédkönyvet tartalmazó elnöki állag szintén csaknem teljesen elpusztult. Csupán az ítélőtáblai alapítványok kezelésére és számadására vonatkozó iratok maradtak meg. A közös elnökség vezetése alatt az egyes osztályok munkáját több-kevesebb tanács látta el. Számuk többször változott, az 1890-ig terjedő időszak végén már 8 polgári, 5 büntető és 1 váltótanács működött, míg az úrbéri tanácsból már az időszak elején vegyes tanácsot alkottak, "úrbéri- és vegyes tanács'' elnevezés alatt, mivel az