Vass Előd: Bírósági levéltárak : Repertórium (Levéltári leltárak 84. Budapest, 1988)
Kúriai Levéltár
KÚRIAI LEVÉLTÁR KIRÁLYI KÚRIA 1588—1875 01 PROCESSUS OCTA VALES 1588—1719 Terjedelem 6 r.e. (4 csomó, 2 kötet) = 0,65 ifm. Az iratanyag a Királyi ítélő Tábla működésének az 1724. évi bírósági reform előtti korszakából fennmaradt pereket — tehát a Királyi Kúria legrégibb anyagát — foglalja magában. A Királyi ítélő Tábla törvényszakonként működött, s az öszszehívás bizonyos napoknak szólt: Vízkereszt, Szent György, Szent István vagy Karácsony napjának oktávájára, ti. az illető nevezetes nap utáni nyolcadik napra, történt. A törvényszakokat innen nevezték el oktávának, s magát a Királyi Kúriát pedig nyolcados törvényszékeknek (Forum octavale). Ez magyarázza az iratanyag fenti elnevezését is. Az iratanyagot főleg az 1700. évben Pozsonyban tartott nagyoktáván (Judicium Generálé) és az ugyanakkor a keleti vármegyék számára Eperjesen tartott rövid oktáván (Judicia Octavalia Minor), valamint az 1719-ben az egész ország részére szintén Pozsonyban tartott rövid oktáván felvett perek alkotják. 1. csomó 2. csomó 3. csomó 4. csomó 5. kötet 6. kötet Iratok Elenchus et Index (Közös mutató a Proc. Octavales és a Proc. Delegatorii irataihoz) 1588—1719 Elenchus Causarum Tabularium Octavalium et Neoacquisticarum (Régi mutató a Proc. Octavales és a Proc. Neoacquistici irataihoz) 1724—1768 1— 49 51—100 101—150 151—226 02 PROCESSUS DELEGATORII 1694—1783 Terjedelem: 3 r.e. (3. csomó) = 0,42 ifm. Az iratanyagban a delegált bíróságok peres iratait, illetőleg a peres ügyek kivizsgálására delegált bizottságok különféle iratait találhatjuk meg. A delegálás (a kiküldés) a felek kérésére kiadott királyi rendelkezéssel, vagy országgyűlési végzéssel történhetett. Esetleg a nádor, vagy az országbíró bírói parancsával (mandátum delegatorum) is megindulhatott. Az iratok időrend- és folyószámok szerint rendezettek; közös mutató a O 1 irataival. 1. csomó Iratok 1— 8 2. csomó 9— 13 3. csomó 14— 22 03 M AND ATA IUDICIARIA 1628—1785 Terjedelem: 36. r.e. (34 csomó, 2 kötet) = 4,90 ifm. Az iratanyag a nagybírák (a nádor, az országbíró, s a személynök) illetőleg ítélőmestereik által kibocsátott legkülönfélébb eredetű bírói parancsokat, főleg fogalmazványokat (1728 után csak fogalmazványokat), kisebb részben letisztázott kiadmányokat őriz. Az iratanyag túlnyomó része az ítélőmesteri levéltárakból került kiszakításra és így alakult át a fenti mestersé-