Sárközi Zoltán: Bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak 83. Budapest, 1985)
Bevezetés
Mivel a mintaállványozás 1974-1975-ben megtörtént, a raktári jelzetelés pedig ezeket követően az 1977. év folyamán, már csak egyetlen tennivaló maradt: az elveszett segédkönyveket (iktató- és mutatókönyveket) a jövőben az 1914. év előtti Általános iratok állagánál tárgyi rendszerű, utólagos segédletekkel egyszer majd pótolni. Az Első Dunagőzhajózási Társaság Pécsi Bányaigazgatóságának fondja 18 állagra tagolódik. Ezek 2131 raktári egységet foglalnak magukban, terjedelmük 193,18 iratfolyóméter. Ide tartozik 5 állagtalan fond is. Ezek 103 raktári egységre tagolódnak, terjedelmük 7,70 iratfolyóméter. Az önálló fondnak számító Mohács—Pécsi Vasút Rt. 4 raktári egységből áll, terjedelme 0,28 iratfolyóméter. Az Unió Bányászati és Ipari Rt., valamint Várpalotai Társpénztára iratait jóval a szénbányák államosítása után megalakult, áttételes értelemben vett kései szocialista utódától, a Várpalotai Szénbányászati Tröszttől vettük át. Az iratoknak Várpalotáról való felszállítása 1958 és 1962 között zajlott le. Két alkalommal még a Központi Gazdasági Levéltár, utoljára azonban már a Magyar Országos Levéltár IV osztálya volt az átvevő. A beszállított iratok egyaránt tartalmaztak kapitalizmuskori anyagot és olyanokat, melyek már a szocialista építés folyamán keletkeztek. Ezért a rendezés — többek között — a szétválasztással kezdődött. Az eredetileg mintegy 21 csomagra és kb. még 3 iratfolyóméterre tehető, átadási -átvételi jegyzékekkel ellátott szállítmányok rendezésére csak 1979-ben került sor. A szokásos rendezési munkák különösebb szakmai problémákat nem vetettek fel. A mintaállványozás és a raktári jelzetelés a rendezéssel párhuzamosan megtörtént. Az Unió Bányászati és Ipari Rt. iratanyaga egy kettő állagos és egy állagtalan fondra tagolódik. Az előbbi 7 raktári egység 0,84 iratfolyóméter terjedelemben, az utóbbi pedig 17 raktári egység, 2,30 iratfolyóméter terjedelemben. A Hazai Mechanikai Palackgyár Rt. iratait anyavállalata, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. anyagaival együtt, az 1952 és 1954 közötti években a Magyar Állami Szénbányák Rt. adta át a Központi Gazdasági Levéltárnak. A beszállított iratanyag rendezésére csak 1971-ben kerülhetett sor. E munka — többek között — a kis terjedelemre való tekintettel, a mintaállványozással és a raktári jelzeteléssel együtt zökkenőmentesen lezajlott. Az iratanyag egyetlen fondból áll, mely 4 állagra tagolódik. 58 raktári egységből tevődik össze, 5,25 iratfolyóméter terjedelemben. A Magyar—Amerikai Olajipari Rt., valamint a hozzá kapcsolódó önálló szervek iratait 1955 és 1962 között vettük át. Az átadó kezdetben, két alkalommal is a Budafai Kőolajtermelő Vállalat volt, az átvevő pedig minden esetben a Központi Gazdasági Levéltár. 1960-ban a Kőolajipari Tröszt kezdeményezett további beszállításokat, végül 1962-ben a Bázakerettyei Kőolaj termelő Vállalat. Az iratanyag rendezésére két alkalommal kerítettünk sort. 1965-ben kb. 14 iratfolyómétert hoztunk rendbe, 1972-ben pedig kb. 2 iratfolyómétert. További átrendezésekre 1984-ben, a repertórium sajtó alá való előkészítésével egy időben került sor. A mintaállványozás és a raktári jelzetelés párhuzamosan szintén megtörtént. A Magyar—Amerikai Olajipari Rt. nagy forrásértéket képviselő iratanyaga jelenleg, egyrészt egyetlen 10 állagra osztott fondra, másrészt 5 állagtalan fondra különül. Az előbbi 123 raktári egységből áll, terjedelme 15,09 iratfolyóméter. Az utóbbiak 12 raktári egységet tesznek ki, 1,17 iratfolyóméter nagyságrendben. A rendezések során kikülönített „Bányászati fondtöredékek" elnevezésű gyűjteményes fond 2 raktári egységet tesz ki, terjedelme pedig 0,28 iratfolyóméter. A repertórium 4 állagos fond, 1 állagtalan (de önálló fond), 11 állagtalan fond, 1 gyűjteményes fond iratanyagánakjegyzékeit tartalmazza. Az állagok száma 34. Terjedelme: 2457 raktári egység, 226,39 iratfolyóméter. . IRODALOM: Buzási János: A kapitalizmuskori vállalati iratanyag levéltári rendezésének problémái. Levéltári Közlemények, 48-49. évf. 1978. 3-21. p.
