Sárközi Zoltán: Bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak 83. Budapest, 1985)
Magyar-Amerikai Olajipari Rt.
lyezett bérpótlékok azonban az általános áremelkedéseket az esetek többségében már nem tudták követni. Az alkalmazottak és a munkások szociális helyzete egyre inkább rosszabbodott. 23 1944. március 19-e, Magyarországnak a hitlerista német Wehrmacht által történt megszállása után újabb fejlemények következtek. Az 1944 áprilisában megkezdődött angolszász bombázások miatt fellazult az ásványolajipari vállalatok ellenőrzése. Jelentős árukészletek kerültek a belföldi feketepiacra, ahol a hivatalosnál 3—4 szeresen magasabb áron kerültek értékesítésre. A német megszálló hatóságokkal együttműködő kormány, 1944 augusztusában miniszteri biztost nevezett ki a veszteségesen termelő ásványolaj-finomító ipar ellenőrzésére, és a Németországba irányuló — valójában közvetlenül a harcoló alakulatokhoz küldött — export teljesítése érdekében. A miniszteri biztos működése azonban nem hozott lényeges változásokat, ezért a németek az olajszállítmányok továbbításáról maguk gondoskodtak. 24 A háború menetén azonban már ez sem tudott változtatni. 1944 végén és 1945 elején a hitlerista német Wehrmacht az üzemanyaghiány miatt leállt járműveit ezrével hagyta el a keleti fronton, harci gépeinek jó részét pedig képtelen volt hatásosan bevetni. 25 A Szovjetunió Vörös Hadseregének győzelmei folytán Magyarország kőolajipari üzemei is felszabadultak. Az 1944. évi bombázások, majd az 1945. évi harcok során azonban valamennyien mintegy 70-80%-os veszteségeket szenvedtek. Az üzemi berendezések megjavítását mindenütt a szovjet hadsereg alakulatai kezdeményezték. A helyreállított egységek által termelt finomítványokat 1945 júniusában éppen ezért folyamatosan a szovjet hadsereg ellátására vették igénybe. Az üzemek nyersolajellátásáról, a késztermékek elszállításáról, és a dolgozók élelmezéséről ugyancsak a szovjet hadsereg illetékes katonai parancsnokai gondoskodtak. 26 Nyilvánvaló tehát, hogy az újjáépítés, az üzemek helyreállítása, és a termelés megindítása mindenütt a tőkés vezetők jelenléte nélkül kezdődött meg. A vállalatok tulajdonosai és megbízottaik csak ezután jelentkeztek, miután a termelés már megindult. Ezzel szemben a szovjet katonai parancsnokok nagy hatáskört biztosítottak az üzemi bizottságoknak. Megalakulásuk idejétől kezdve 1945 közepéig nemcsak a vállalatok személyzeti és munkaügyeit intézték, hanem az üzemek irányításába is bekapcsolódtak. A távollevő tőkés vezetők feladatait, továbbá a munkások érdekvédelmét igyekeztek ellátni, gondoskodtak a dolgozók élelmezésének megszervezéséről, végül a legtöbb helyen ők alakították meg az igazoló bizottságokat is. 27 A kőolaj-finomító vállalatok a felszabadulás után alighárom hónap alatt elérték az 1943. évi termelés 60—70%-át. Ugyanekkor más iparágak termelése még csak 20-30% körül volt. Az ásványolaj-bányászat teljesítménye semmivel sem maradt el saját feldolgozóiparának helyreállítási szintjétől. A Szovjetunió Vörös Hadseregének érdekei, a magyar munkások kezdeményező tevékenysége és az olajipari szakemberek odaadó munkája így találkoztak a közös feladatok minél gyorsabb megoldásában. 28 A „MAORT!-üzemek ilyen körülmények között 1945-ben havonta átlagosan 50000-60000 tonna kőolajat termeltek ki. Az alkalmazottak létszáma az alábbiak szerint alakult: 3 906 munkás 392 tisztviselő Összesen: 4298 fő 29 Az 1946. esztendő májusában a nyersolajbányászat már 60446 tonnát hozott a felszínre. Ennek egyharmad része iparcikk és ipari felszerelés ellenében exportra került. A két év krónikájához tartozik, hogy 1945. november 22-én visszaállt az amerikai tulajdonjog, majd Ruedemann Pál 1946. március 2-án visszakapta az elnöki széket Papp Simontól. 30 Ez az esztendő hozta meg a stabilizációt, az értékálló pénznem, a forint megteremtését, ami lehetővé tette a vállalatok jórészének kapitalista köntösben történő újjászervezését. A Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság új alaptőkéjét 192000000 forintban állapították meg. Ugyanekkor: - beruházott vagyona: 172330 Ft — forgó vagyona: 82676588 Ft - háborús kárigénye: 86558266 Ft összesen: 169407184 Ft A teherhez tartozott a részvénytőke, mely 32000 darab, 6000 forintos részvényre tagolódott. Volt ezen kívül 20000000 forintos tartaléka, 6767807 forintos céltartaléka. Értékszab. ellentételek 92191162 forint, kötelezettségek: 30606736 forint, összesen: 341565705 forint. A vállalat üzletköréhez az olajtermelésen kívül most már a gazolin előállítása, továbbá a propán-butángáz gyártása és a palackozása is hozzátartozott 31 Az új igazgatóság tagjai: Paul Ruedemann (elnök), dr. Papp Simon, Bolton P. Ralph (alelnök), Brice W. John, Canfield Franklin, Bannantine A. Georg, Mc. Collum Leonard, Schudel Emil, Gyulay Zoltán, Ábel Bódog, dr. Temesváry Gábor, Paxton Lloyd. A felügyelőbizottság összetétele így alakult: Mantsch József (elnök), Varga József, dr. Pözel István. Vezérigazgató: dr. Papp Simon. Ügyvezető igazgató: Dr. Gyulay Zoltán. Az üzemi bizottság tagjai: Dombay János (elnök), Hargitai Ferenc, Cseresznyik László, Sasvár Károly, Wicknalek Ottó. 32
