Sárközi Zoltán: Bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak 83. Budapest, 1985)

Hazai Mechanikai Palackgyár Rt

A vállalat hitelképességének kipuhatolása érdekében, a Magyar Nemzeti Bank 1924-ben fontosnak tartotta az alábbiak rögzítését: „A sajószentpéteri gyárban mintegy 350 munkás dolgozik és az évi termelés 8—10 millió palack. A vállalat megfelelő vezetés alatt áll. A társaság és a gyártelep berendezésben jelentékeny látens tartalékok felett rendelkezik." A sajószentpéteri telek és a gyártelep, az épületek, berendezések és az üvegkészlet együttes értéke 18 810000 000 koroViát tett ki. A részvénytársaság központja változatlanul Budapesten, az V. ker. Akadémia u. 18. sz. alatt volt. Emellett azonban a központi irányítás egyes szervei kiköltöztek Uri községbe (Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye). Újabb változás, hogy a 8—13 tagból álló igazgatóság felerészben külföldiekből, francia és spanyol állampolgárokból állott.

6 1926. június 26-án a felértékelés kapcsán az alaptőkét 447 500 pengőben állapították meg. 1926. július 22-én újólag felemelték 537 000 pengőre, mégpedig 895 darab, 100 pengő névértékű részvény 5 : 1 arányban történő kibocsátásával, így az alaptőke 5370 darab, 100 pengő névértékű részvényre oszlott. A részvénytársaság vagyona és terhei így alakultak: 1925. július 31-én 3105510026 korona, 1925. augusztus 1-én 822 098 pengő.

7 A pengő, mint új pénznem bevezetésével a részvénytársaság az eddigieknél is fokozottabb mértékben a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. érdekkörébe tagolódott be. Anyavállalata látta el vezetését, valószínűleg adminisztrációs teendőinek zömét is.

8 A következő tőkeemelésre 1935-ben került sor. 644400 pengő lett az alaptőke, mely 6444 darab, 100 pengő névértékű részvényre oszlott. 1925/26-tól 1928/29-ig, tehát a világgazdasági válság kezdetéig ismét volt osztalék kifizetés, ez időpont után azonban az üzleti viszonyok romlásával elmaradt. 1935-ben a részvénytársaság vagyona és tercei egyaránt 1601995 pengőt tettek ki.

9 Ez idő tájt, 1937. december 14-én a Székács család összes részvényeit átadta a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnak.

10 Az 1930-as évek második felében és az 1940-es évek első felében, az alaptőke már nem emelkedett tovább. Ebben az iparágban ugyanis a háborús konjunktúra különösebb változásokat nem okozott. Mindössze annyi történt, hogy valamelyest bővültek a pénzügyi keretek, bővült a vállalkozás anyagi bázisa. 1942. július 31-én vagyona és terhei külön-külön 2 890120 pengőre tehetők.

11 Osztalék fizetésről változatlanul nincs híradásunk. A központot most Budapesten, az V. ker. Széchenyi rakpart 9. sz. alatt találjuk. A gyártmányok skálája az alábbiak szerint bővült: Zöld és félfehér, fúvott és préselt üvegáruk, éspedig ásványvizes-, boros-, sörös-, rumos-, likőrös- és paradicsomospalackok. Gyógyszeres-, tintás-, kékítős-, fémtisztítós-, appretúrás-, sósborszeszes- és egyéb vegyszeresüvegek. Állványüvegek, demizsonok és ballonok, vizes-, boros- és söröspoharak, lámpacsövek, asztali készletek és egyéb háztartási üvegáruk, végül szigetelőharangok.

12 A hitelinformációs jelentések a vállalat mögött álló komoly tőkeérdekeltségre való tekintettel kedvezően ítélték meg a részvénytársaság fizetőképességét, ugyanakkor nem hallgathattak üzleti gyengeségeiről. A modern, 120 lóerős villanymotorral felszerelt gyár termelése a világgazdasági válság kezdete óta nagy visszaesést mutatott, ami forgalmát is csökkentette. A II. világháború kitörése miatt pedig megszűnt a Balkán-félsziget országaiba irányuló jelentős kivitele, egyedül a hazai belső piac szükségleteinek kielégítése maradt meg a számára. A háborús konjunktúra annyi üzleti változást minden esetre hozott, hogy a gyártelep ismét teljes kapacitással dolgozott és kb. évi 600 vagonra tehető üvegárut termelt. Tiszta vagyona eközben kb. másfél millió pengőre emelkedett.

13 A felszabadulás után a sajószentpéteri gyártelep élete viszonylag rövid idő alatt normalizálódott. Egy 1946. január 15-én kelt jelentés szerint már 700 munkás és alkalmazott dolgozott az üzemben. Ezek családtagjaikkal együtt kb. 2000 embert jelentettek, akiknak megélhetéséről és ellátásáról a vállalatnak kellett gondoskodnia. Az új élet 300 millió pengő értékű iparindítási hitel révén kezdődhetett meg. A részvénytársaság ezzel szemben 500 millió pengő árukészlet mellett még 200 millió pengős kinnlevőséggel is rendelkezett.

14 A forint, mint új pénznem bevezetése után kerülhetett sor a 2029 860 forint összegű újabb alaptőke jegyzésére, mely 6444 darab, 315 forint névértékű részvényből állott. Ennek egy része változatlanul a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., mint anyavállalat tulajdonába került. A részvények 38%-a volt ilyen, míg 62%-ot a megélénkülő, békés üzleti életben bízó külföldi részvényesek jegyeztek. Bár a gyártelep termelése a II. világháború előtti, békebeli teljesítménynek csak kb. 25%-át érte el, bízni lehetett a 9104 918 forint vagyonnal és teherrel gazdálkodó részvénytársaság felvirágzásában.

15 A tőkések várakozásait azonban ezúttal keresztül húzták a szocializmus növekvő hazai erői. A Hazai Mechanikai Palackgyár Részvénytársaságot 1949. december 28-án államosították.