Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 82. Budapest, 1984)

II. A WINDISCH-GRÁTZ-FÉLE MAGYARORSZÁGI KORMÁNYSZERVEK IRATAI

D 10 ELNÖKI IRATOK 1849 Terjedelem: 7 csomó + 1 kötet + 1 füzet = 0,70 ifm. Az elnöki iratok között az általában elnökileg kezelt személyi ügyeken (állásfolyamodványok, hivatalnokok eskütétele) és útlevélügyeken kívül különböző olyan tárgyú iratokat is találunk, amelyek az általános irattár valamelyik osztályába tartoznának, csak politikai vonatkozásaik miatt kerültek ide. Főképp az adókivetés ügye foglalkoztatta Szőgyényt, de a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház személyi és pénzügyeivel, Csehországból áttelepülni kívánó kézműveslegények ügyeivel is foglalkozott és elnöki irodájában iktattatott olyan iratokat is, amelyeket a törvényhatóságok a magyar kormányhoz intéztek, így pl. Nagybánya város védekezését az árulás vádja ellen, azzal kapcsolatban, hogy Húrban csapatainak megadta magát, vagy Zombor város felajánlását a nemzeti hadsereg céljaira. Budáról való menekülése után Szőgyény formálisan még tovább működött. Míg a Budán keletkezett iratok 1849 januárja és áprilisa közötti időből valók, a „badeni iratok" 1849 május és június havában jöttek létre. Mind a budai, mind a badeni iratokhoz iktató- és mutatókönyv áll rendelkezésre. A budai mutatókönyvbe utólag a badeni iratokat is bevezették. a) Iratok 1 —5. csomó Budai elnöki iratok 6. csomó Budai és badeni elnöki iratok 1849 1-920 ikt^z. 921-967 ikt.sz. Iktatatlan iratok 7. csomó Badeni általános iratok 3005-3055 ikt.sz. b) Segédkönyvek 8. kötet 9. csomó 10. csomó 11. csomó , Jegyzőkönyv és mutató", a budai elnöki iratok iktató- és mutatókönyve Badeni elnöki iratok iktatója és mutatója Badeni általános iratok iktatója és mutatója „Mutatója a Badenban tárgyalt elnöki és általános iratoknak" 1-929 ikt.sz. 901-966 ikt.sz. 3001-3055 ikt.sz. A-Z /