Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 82. Budapest, 1984)

III. A BACH-RENDSZER MAGYARORSZÁGI POLITIKAI HATÓSÁGAINAK IRATAI

Dél-Bihar megye (székhelye Nagyvárad) az ártándi, élesdi, margitai, nagyszalontai, belényesi, tenkei és nagyváradi (vidéki) szolgabhói járásokkal, valamint a nagyváradi városi tanácsi járással; Arad megye (székhelye Arad) a borosjenői, buttyini, kisjenői, radnai, pankotai és aradi (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint az aradi városi tanácsi járással; Békés—Csanád megye (székhelye Gyula) a szeghalmi, békési, battonyai, békéscsabai, szarvasi, makói és gyulai szolgabhói járásokkal. Nagyvárad, Debrecen, Arad, Szatmárnémeti és Nagybánya városokban a politikai közigazgatást a városi tanácsok látták el. Nagyvárad városa közvetlenül a helytartósági osztály alatt állt, a többi város tanácsát az illető megyei hatóság alá rendelték. D 131 ELNÖKI IRATOK 1854-1860 Terjedelem: 183 csomó + 31 kötet = 33,00 ifm. A helytartósági alelnök hatáskörébe tartozó ügyek iratai (a titkos iratok kivételével). Az hatanyag a második világháborúban megrongálódott és hiányossá vált. Az iratok évek, alapszámok és iktatószámok rendjében feküsznek. Az alapszám az ügykezdő irat iktatószámával azonos. A mutató kevés gonddal készült, az iratok kutatásához mégis ehhez kell folyamodnunk, minthogy az iratanyagban tárgyi kútfőket nem alakítottak ki. Az irattári számmutató az alapszámra utal. Abban az esetben, ha az iktatószám maga az alapszám (ügykezdő iratok esetében), ez után „St" jel olvasható (Stammzahl rövidítése), majd az utóirat száma következik. Tehát ilyen esetben nem a második szám, hanem az első jelenti az alapszámot, amely alatt az irat keresendő. Az 1858—1860. évi iratokhoz ilyen számmutatók nem maradtak fenn. a) Iratok (fősorozat) 1854 1855 1856 1-8000 alapsz. 8001-8132 alapsz. 1—36. csomó 37—67. csomó 68—102. csomó 103. csomó