Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 82. Budapest, 1984)

III. A BACH-RENDSZER MAGYARORSZÁGI POLITIKAI HATÓSÁGAINAK IRATAI

A helytartósági osztályok 1860. július 1-vel szűntek meg. Ugyanaznap kezdte meg működését az újból összpontosított magyarországi helytartóság (k. k. Statthalterei für Ungarn, lásd: D 161—163). D 118-122 K. K. STATTHALTEREI ABTHEILUNG OFEN ,— 1854-1860 A budai helytartósági osztály 1853. május 1-én alakult meg, a pesti kerületi kormányzat hivatali apparátusának felhasználásával s annak regisztratúráját folytatva, székhelyét azonban Pestről Budára téve át. Vezetője 1858. december 8-ig a pesti kerületi kormányzat volt vezetője, Augusz Antal, ez időpont után megszűnéséig, 1860. június 30-ig Cseh Ede helytartósági alelnök volt. Az ország fővárosában székelő budai helytartósági osztálynak a többi helytartósági osztály feladatain kívül bizonyos országos jellegű feladatokat is el kellett látnia. Ilyen volt az Országos Kormánylap szerkesztése, továbbá a kerületek között meg nem osztott országos alapok és alapítványok (pl. a Nemzeti Múzeum-i, vagy a Ludoviceum-i alapítvány) kezelése, valamint egyes központi, addig a helytartóság alárendeltségében működött szervek (pl. a helytartótanácsi levéltár) feletti felügyelet. A budai helytartósági osztály területi ületékessége az alábbi akkori megyékre terjedt ki: Pest—Püis megye (székhelye Pest) a ráckevei, váci, nagykátai, monori, ócsai, gödöllői és budai (vidéki) szolgabírói járásokkal; Pest—Solt megye (székhelye Kecskemét) a kiskőrösi, nagykőrösi, dunavecsei, ceglédi, kalocsai és kecskeméti szolgabíróijárásokkal; Esztergom megye (székhelye Esztergom) a kocsi, tatai és esztergomi (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint az esztergomi városi tanácsi járással; Fejér megye (székhelye Székesfehérvár) a sárbogárdi, móri, bicskei és székesfehérvári (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint a székesfehérvári városi tanácsi járással; Borsod megye (székhelye Miskolc) a mezőcsáti, edelényi, szentpéteri, mezőkövesdi és miskolci szolgabírói járásokkal; Heves megye (székhelye Eger) a pétervásárai, hevesi, gyöngyösi és egri (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint az egri városi tanácsi járással; • Szolnok megye (székhelye Szolnok) a tiszafüredi, mezőtúri és szolnoki szolgabírói járásokkal; Csongrád megye (székhelye Szeged) a csongrádi, szentesi, hódmezővásárhelyi és szegedi (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint a szegedi városi tanácsi járással; Jászkun kerület (székhelye Jászberény) a kunszentmiklósi, kiskunhalasi, jászapáti, kiskunfélegyházi, karcagi és jászberényi szolgabírói járásokkal.