Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 82. Budapest, 1984)

I. CS. KIR. MINISZTÉRIUMOK MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI VONATKOZÁSÚ IRATAI

I. CS. KIR. MINISZTÉRIUMOK MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI VONATKOZÁSÚ IRATAI Az 1848. március 18-án megalakult osztrák minisztertanács illetékessége nem terjedt ki a magyar korona országaira. Az osztrák miniszterek magyar kollégáikkal a király személye körüli (magyar) miniszter útján érintkeztek. Az udvari reakció nyomására azonban az ősz folyamán az osztrák kormány viszonya a magyar kormányhoz egyre jobban elhidegült, míg végül november 12-én a bécsi rendőrség a király személye körüli mimsztériumot bezáratta; ettől kezdve az osztrák miniszterek a magyar hatóságokkal a hivatali kapcsolatot felfüggesztettnek tekintették. A bécsi októberi forradalom leverése után megalakult Schwarzenberg kormány kezdettől fogva az „összmonarchia" kormányának tekintette magát. Az új kormány hatáskörének Magyarországon való érvényesítése a szabadságharc ideje alatt természetesen csak a császári csapatok által megszállt területen volt lehetséges, és csupán a szabadságharc bukása után valósult meg az ország egész területén. A cs. kir. belügy-, igazságügy- és vallás- és közoktatásügyi minisztériumokat Ferenc József az 1860. október 20-án kiadott ún. Októberi Diplomával feloszlatta. Magyarországi és erdélyi hatáskörüket és magyarországi ületőleg erdélyi vonatkozású hátaikat az ugyanakkor visszaállított magyar illetőleg erdélyi kancelláriák vették át. A belügyminisztériumi hatokkal együtt átadásra kerültek a már korábban feloszlatott cs. kir. kereskedelem-, ipar- és közlekedésügyi minisztérium magyarországi és erdélyi vonatkozású iratai is. A cs. kh. rendőrminisztérium irattárából kiemelt, gróf Széchenyi Istvánra vonatkozó iratok az első világháború után kerültek Magyarországra. A cs. kh. pénzügyminisztérium hattárából kiemelt s a kiegyezés után a magyar pénzügyminisztériumnak átadott iratokat nem itt, hanem az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási levéltárban (Magyaror Országos Levéltár, E 333-E 335) őrizzük. D 1-3 K. K. MINISTERIUM DES INNERN 1848-1860 A Schwarzenberg kormány első belügyminisztere F. Stadion gróf volt, akit 1849 áprilisától - Stadion betegsége miatt - A. Bach igazságügyminiszter helyettesített. Stadion lemondása után, 1849. július 28-án Bach lett a belügyminiszter. Bach bukása után, 1859. augusztus 22-től a minisztérium feloszlatásáig, 1860. október 20-ig A. Goluchowski gróf volt a cs. kh. belügyminiszter. A megszűnt minisztérium magyarországi (és vajdasági) iratai a magyar, erdélyi iratai pedig az erdélyi kancellária irattárába kerültek. Az iratfelosztás csak a volt belügyminisztérium általános irattárát érintette, az elnöki irattárra nem terjedt ki. Az egyetlen belügyminiszteri elnöki irattári egység, amely ma az Országos Levéltár őrizetében van, más úton került ide. Az itt lévő belügyminisztériumi iratanyag értékét növeli az a körülmény, hogy a Bécsben maradt iratok nagy része az 1927. évi tűzvész áldozatául esett. A cs. kh. belügyminisztérium hatásköre rövid fennállása alatt többször változott. Kezdetben a rendőri igazgatás legfőbb irányítása is hozzá tartozott, a neoabszolutizmus erősödésével azonban a császár 1852. április 25-én visszaállította az 1848 márciusában megszüntetett legfőbb rendőrhatóságot, a hírhedt „Oberste Polizeibehörde"-t, s ekkor hatáskörének e fontos részét az vette át.