Buzási János: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécs : A Birodalmi Levéltárak magyar vonatkozású iratai II. kötet : Mainzi Főkancellári Leváltár (Levéltári leltárak 76. Budapest, 1979)
BEVEZETÉS
jelentős mennyiségben találhatók magyar vonatkozású iratok, többnyire olyanok, amelyek a birodalmat és Magyarországot közösen érintő ügyekkel függnek össze. Ha a birodalmi udvari tanács és a birodalmi udvari kancellária levéltáráról azt állapítottuk meg, hogy a magyar történetkutatás előtt aránylag kevéssé ismert, a mainzi főkancellári levéltárral kapcsolatban ezt a megállapítást módosítanunk kell: ez a feltárás időpontjáig úgyszólván teljesen ismeretlen volt. Ami a mainzi főkancellári levéltárban található magyar vonatkozású iratanyag forrásértékét illeti, erről nagyjából ugyanaz mondható el, mint a birodalmi udvari kancellária és a birodalmi udvari tanács levéltára esetében, azzal az eltéréssel, hogy itt a magyar vonatkozású anyag csaknem kizárólag politikai vagy katonai természetű. Tárgyi szempontból sok az azonosság a két levéltár között. Illusztrációképpen legyen szabad felsorolni néhányat a legfontosabb magyar vonatkozású tárgyak közül: — Hunyadi Mátyás és III. Frigyes háborúi, — a császárok és a német birodalmi rendek viszonya a török terjeszkedéshez Mohács előtt, — a mohácsi csata közvetlen előzményei, leírások a mohácsi csatáról, — török hadjáratok 1526—1541 között, — a török elleni birodalmi katonai és pénzügyi segély ügye, — Buda eleste és a visszafoglalására szervezett birodalmi hadjárat, — végvári harcok, a végvárak helyzete, — török háborúk Buda elestétől a drinápolyi békéig, — a drinápolyi béke, — az önálló erdélyi fejedelemség kialakulása, a speyeri egyezmény, — Báthori István erdélyi fejedelemsége és lengyel királlyá választása, — a tizenöt éves háború, a zsitvatoroki béke, — a Bocskai-felkelés, a bécsi béke, — az 1608. évi pozsonyi országgyűlés, a cseh, magyar és osztrák rendek konföderációja, — II. Rudolf és Mátyás főherceg viszálya, — Bethlen Gábor politikája, viszonya a portához, hadjáratai, a besztercebányai országgyűlés, a nikolsburgi béke, — az 1661. évi tiszántúli parasztfelkelés, — Zrínyi Miklós szerepe a török elleni harcokban, — Zrínyi Miklós kapcsolatai a mainzi érsekkel, — az 1663—1664. évi török háborúk, a szentgotthárdi csata, a vasvári béke, — a Wesselényi-féle összeesküvés felszámolása, — a Thököly-szabadságharc, — az 1683. évi török hadjárat, — a török elleni magyarországi felszabadító háború, — a Rákóczi-szabadságharc, a szatmári béke, — az 1716—1719. évi török háború. A mainzi főkancellári levéltár magyar vonatkozású iratanyagának feltárásában, a leltár szerkezetének kialakításában, adatszolgáltatásának mélységében és formai vonatkozásaiban, valamint a leltárhoz tartozó földrajzi és tárgymutató, illetve névmutató elkészítésében alkalmazott módszerek megegyeznek a birodalmi udvari tanács és a birodalmi udvari kancellária levéltárának magyar vonatkozású iratait tartalmazó I. kötetnél alkalmazott módszerekkel. Irodalom: Lásd I. kötet, A birodalmi udvari tanács és a birodalmi udvari kancellária levéltára.
