Buzási János: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécs : A Birodalmi Levéltárak magyar vonatkozású iratai I. kötet : A Birodalmi Udvari Tanács és a Birodalmi Udvari Kancellária levéltára 1. rész (Levéltári leltárak 76. Budapest, 1979)
Reichstagsakten
— A rendi kollégiumok ülésjegyzőkönyvei, a birodalmi gyűlés lefolyásáról készített naplószerű feljegyzések, esetleg plenáris ülések jegyzőkönyvei. — A császár levelezése a birodalmi gyűlésen való jelenléte idején tanácsadóival, udvari hatóságaival, a birodalmi kancelláriával, az osztrák tartományok rendjeivel és kormányszékeivel, a Habsburg család tagjaival és másokkal. — Amennyiben a császár nem személyesen vesz részt a birodalmi gyűlésen, levelezése a birodalmi gyűlésre kiküldött meghatalmazottjával, rendszerint valamelyik osztrák főherceggel. — A birodalmi gyűlés külföldi kapcsolataiból származó iratok: pápai üzenetek, külföldi uralkodók üzenetei, pápai legátusok és külföldi követek orációi, külföldi rendi szervezetek, testületek, személyek beadványai, valamint az ezekre adott válaszok. — Egyes birodalmi rendek, városok, egyházi szervek, testületek vagy személyek részéről benyújtott folyamodványok, többnyire adó- és vallásügyi sérelmekkel, hűbéri vitákkal vagy birtokperekkel kapcsolatban. — A birodalmi gyűlés által elfogadott törvények összességét tartalmazó határozat (Abschied). Ezt általában ki is nyomtatták. Az 1663-ban Regesburgba összehívott birodalmi gyűléssel új szakasz kezdődött a birodalmi gyűlések történetében. Itt nem született olyan határozat, amely a birodalmi gyűlés befejezését jelentette volna, de a gyűlés nem is oszlott fej, hanem együtt maradt és ettől kezdve folyamatosan ülésezett egészen 1806-ig, a német—római birodalom felbomlásáig. A császár és a birodalom rendjei ezentúl állandó képviseleteket (követségeket) tartottak fenn a birodalmi gyűlés színhelyén, Regensburgban. A császár kettős képviselettel rendelkezett. Egyrészt mint a birodalom elvileg legfőbb hűbérura, a császári követséggel (Prinzipalkommission). Ez a követség bonyolította le a császár érintkezését a birodalmi rendekkel. Ugyanakkor, minthogy a császárok többnyire egyúttal Ausztria főhercegei is voltak, és mivel az osztrák tartományokat mint birodalmi hűbért első hely illette meg a hercegi kollégiumban, itt a császárt osztrák főhercegi minőségében az osztrák követség (Direktorialgesandtschaft) képviselte. A birodalmi gyűlés szervezeti felépítése (rendi tagolódása) egyébként 1664. után nem sokat változott. Működése során nagyjából hasonló jellegű iratanyag keletkezett, mint a nem állandó birodalmi gyűlésekkel kapcsolatban. Természetesen hiányoznak a birodalmi gyűlés előkészítésével kapcsolatos iratok. A birodalmi gyűlésekkel összefüggésben keletkezett Reichstagsakten iratanyagának gerince már a régi birodalmi levéltárban is megvolt. A Habsburg-háznak a német-római császárságról való lemondása után az államkancellária levéltárába került, majd 1851-ben a Staatsarchiv vette át végleges megőrzésre. Mai összetételét és szerkezetét a XIX. század második felében, a Staatsarchivban végrehajtott nagyarányú rendezések során nyerte. Az állag a következő szervek működése során keletkezett iratokat tartalmazza: — Birodalmi kancellária. Ide tartozik a nem állandó birodalmi gyűlésekkel kapcsolatos iratok zöme, de az 1663. utáni anyag egy része is. — Az állandó birodalmi gyűlésen, Regensburgban működött osztrák követség. Ide tartozik az 1663. utáni iratok legnagyobb része, nevezetesen a Reichstagsprotokolle, Reichsfürstenratsprotokolle, Diktate aus der Registratur der österreichischen Gesandtschaft és Legjtimationen című alsorozatok. — A Habsburg-ház tiroli ágának innsbrucki kancelláriája. Inne származnak az 1575. évi regensburgi, az 1580. évi nürnbergi választófejedelmi gyűlésre, az 1582. évi augsburgi birodalmi gyűlésre, az 1587. évi wormsi és az 1595. évi speyeri birodalmi küldöttgyűlésre vonatkozó iratok. — Lipót főherceg kancelláriájából az 1627. évi nürnbergi birodalmi küldöttgyűlésre vonatkozó iratok. — Claudia főhercegnő kancelláriájából az 1642—1645. évi frankfurti birodalmi küldöttgyűlésre vonatkozó iratok. — Ferdinánd Károly főherceg kancelláriájából 1654—1656. évi birodalmi gyűlési iratok. — Régebbi keletű kéziratok (XV-XVI. század) az innsbrucki kancelláriából. — Az innsbrucki császári reprezentáció regisztratúrájából az 1636. évi regensburgi választófejedelmi gyűlés jegyzőkönyve. — A Habsburg-ház stájer ágának grazi kancelláriájából az 1575-1576., 1594. és 1608. évi birodalmi gyűlésekre vonatkozó iratok. — I. Ferdinánd osztrák kancelláriájából birodalmi gyűlésekkel kapcsolatos, vegyes tárgyú iratok a XVI. század első feléből. — Az udvari és államkancellária regisztratúrájából a Habsburg-ház leányági örökösödésére vonatkozó iratok. — A Pappenheim grófok mint örökös birodalmi marsallok kancelláriájából vegyes tárgyú iratok a XVIII. század végéről. — A régi osztrák kincstári levéltárból (Schatzarchiv) néhány irat a XV.,század végéről. — Különféle egyéb szervek és személyek. Az 1663. utáni anyag Diktate von verschiedener Provenienz című alsorozata nagyrészt ilyenekből áll.
