Pap Gáborné: A Bethlen család levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 74. Budapest, 1979)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Az Erdélyben birtokos Bethlen család Aba Sámuel feleségétől, Sarolta királynétól számítja eredetét. Sarolta Bethlen nevű dédunokájának egyik fia: Péter az iktári ág őse lett, másik fia Olivér a bethleni ág őse. A közös törzsről, Olivér utódjától, Miklóstól szakadt le ugyanakkor és vált külön családdá az Apaffy ág, mely Erdély utolsó fejedelmét adta. Az Apaffy és Bethlen család leszármazottainak birtokügyletei ezért — az iratok tanúsága szerint is — még évszázadokig kapcsolódtak. A 16-17. század fordulóján a bethleni ág is két vonalra vált szét: Elek erdélyi alvajda és leszármazottai vonalára (kik egy ideig birtokuk központjáról a keresdi előnevethasználták) és Elek öccse, Balázs utódainak vonalára, mely Kisbun birtokközpontról a kisbuni előnevet viselte. Ehhez az ághoz tartozott Farkas Küküllő megyei főispán, Bethlen Gábor fejedelem tanácsosa, akitől a családnak a küküllővári levéltárat létrehozó ága veszi eredetét. A Bethlen család iratai a 19. század végén kerültek a Nemzeti Múzeum levéltárába, majd ezzel együtt az Országos Levéltárba. Az iratanyag két részre oszlott. Egyik része az ún. küküllővári levéltár, a kisbuni ág központi levéltára volt, melyet egy 1841. évi családi rendezés alapján kezelünk ma is; másik az ún. bethleni levéltár. A bethleni ág levéltárát a Múzeum a múlt század végén évrendezte. A most végzett tárgyi átrendezés során ezt a levéltárat, melyet eddig P 55 törzsszámon őriztünk, az eddig szokásos gyakorlat szerint rendeztük át. A rendezés során kialakítottuk a család egészét és a családtagokat illető iratok fondjait. A küküllővári jelzetes sorozat végén kezelt, már korábban tárgyilag rendezett három csomó iratot áthelyeztük a most átrendezett bethleni levéltárba, mivel azok szorosan kapcsolódtak az újonnan kialakított tárgyi csoportokhoz. így a P 56 törzsszámú küküllővári Bethlen levéltár 138—140. csomójában kezelt 1-13. tételek iratait a Bethlen család bethleni ágának P 55, P 1951, P 1955 és P 1960 törzsszámú iratai közt helyeztük el. — A rokon családok közül az Apaffy, Teleki és Vay családoknak önálló fondja alakult ki. — így összesen 12 fondot különítettünk ki az átrendezett levéltárban 15,58 ifm. terjedelemben. A levéltár legnagyobb része az erdélyi, főleg a Belső-Szolnok, Maros- és Udvarhelyi megyei családi birtokok megszerzésével, a kincstárral, rokon családokkal és a családtagokkal folytatott jogvitákkal, a kiterjedt birtoktestek (radnóti, nagyhalmágyi, nagy teremi stb, uradalmak) igazgatásával és a gazdálkodással kapcsolatos iratokat foglal magában. A személyi fondok a család néhány neves tagjának hivatali és magántevékenységével kapcsolatban keletkeztek. Az egész levéltár anyaga Erdély politikai, társadalmi és gazdasági történelmével szorosan összefügg. Az iratokból kiemelt Mohács előtti okleveleket 0,40 törzsszám alatt őrizzük. A rendezés munkájában Dzubay Lászlóné nyújtott nagy segítséget. A gépelést Dávid Lászlóné végezte. Állandó megőrzés. Növedéki naplószám: 1887/24,1895/30,1896/22,1912/49,1928/64.