Iványi Emma: R szekció : Az 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium (Levéltári leltárak 67. Budapest, 1977)

BEVEZETÉS

magában foglalná. Anyagának egy része ugyan személyek köré épül, de ezeknek iratai nem tartalmazzák a családi fondok jellegzetes iratfajtáit, hanem csupán az illető személy közéleti működésével függnek öszsze. Zömmel emigrációs iratok, vagy olyan kis személyi fondok, amelyeknek felállítására a P szekcióban nem volna lehetőség. Általában az maradt meg az E szekcióban, ami több okból, más jellege vagy kis terjedelme folytán, mint önálló egység nem kerülhet át a P szekcióba, illetve az Országos Levéltár egyéb szekcióiba. A gyűjtemény az Országos Levéltár szerzeményi részlegének is tekinthető , anyaga állandóan gyarapodik* A szaporulat elhelyezésénél is a fenti meggondolás lehet irányadó. A szekciónak egyes régi fondjai egyes esetekben olymódon bővültek ki a meglevőnél korábbi és későbbi anyaggal, hogy régi cimük részbeni átalakítására is szükség volt /pl. egyes 1848/49-es gyűjteményekben ma már nemcsak ezekre az évekre vonatkozó anyag van/. 24 egészen új fond is keletkezett /Е 300 - R 323/ az átrendezett vegyes gyűjtemények anyagának abból a részéből, amely a szekcióba való, de nem illik egyik régi fondba sem. Ezek az új fondok a hazai levéltárrendezések során gyakran szereplő gyűjteményes egységek, cimük a legtöbb hatósági és családi levéltárban megtalálható. Felállításuk a szaporulat elhelyezését is megkönnyíti. Nincs szükség arra, hogy a bekerülő új anyag ismét minden belső összefüggést nélkülöző növedéksorozatba kerüljön, hanem - az utolsó öt évben fokozatosan bevezetett gyakorlat szerint - minden új irat azonnal valamelyik fondba behelyezhető. Ha tárgya szerint az uj anyag több fondba is kerülhetne, a rendező mérlegelése dönti el, melyik a legalkalmasabb hely. A szekció terjedelme az 1976.október 1-i állapot szerintI 103,40 iratfolyóméter. Ténylegesen meglevő fondjainak száma, a máshova került s igy önálló fondként megszűntéknek levonása után! 1/1. A 171 fond túlnyomó része tételekre oszlik. A tételeken belül az iratok időrendben vannak. Néhány csekély terjedelmű vagy tapasztalat szerint gyorsan növekvő fond tételeket nem tartalmaz. A repertórium annak érdekében, hogy az átrendezésekből adódó elkerülhetetlen nehézségeket ellensúlyozza, a szokásosnál részletesebb. Ugyanezt a célt szolgaija az az eljárás is, hogy a más fondba került anyag régi törzsszámait, egyes esetekben növedéki naplószámait is a megfelelő helyen feltünteti. A bővebb tájékoztatás érdekében egyes fondokhoz vagy azok fontosabb tételeihez sok új segédlet is készült. A más osztályoknak, illetve szekcióknak elhelyezés céljából átadott anyag aktán feltüntetve, jegyzék kíséretében ment át új helyére. öt fond repertóriumát már a szekció új kezelői készítették; nevük a tartalomjegyzékben a fond címénél található. /R 296, 325-326, 328-329./ A repertórium elkészítéséhez felhasznált irodalomból az alábbi tanulmányok emelhetők ki: Sulica Szilárd: A Múzeumi Levéltár és legújabb gyarapodásai./Magyar Könyvszemle, Bp. 1925., 93-133« 1./ Ua.: A Múzeumi Levéltár gyűjteményeiről. /Uo. Bp.1926., 54-110. 1./