Iványi Emma: R szekció : Az 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium (Levéltári leltárak 67. Budapest, 1977)

KÜLFÖLDI CÍMERESLE VÉLEK ÉS NEMESI IRATOK /R 126/

A Törzsanyag történetének és' átrendezésének rövid összefoglalása: A Törzsanyag kialakulása a Magyar Nemzeti Múzeumban. - Az 1802ben alapitott Magyar Nemzeti Múzeum levéltári iratainak legnagyobb részét a Hazai iratok tették ki. 1876-ban ezt két főrészre osztották: a Törzsanyagra és a Családi letétekre. A Törzsanyag a Múzeum tulajdona volt, vásárolt és ajándékba kapott iratait saját elgondolása alapján rendezte. Mai rendezési elveink szerint érthetetlennek látszó módon a bekerült szerves egységeket - kisebb családi és hatósági fondokat, fond töredékeket, - vagy tárgyi alapon összefüggő gyűjteményeket nem tartotta egyben, hanem anyagukat évekre bontva beosztotta a Törzsanyag idŐren di sorozatába. 1882, a Múzeum Levéltári Osztályának megalakulása előtt az egy-egy év iratait tartalmazó palliumokra rávezették a beadó /eladó, ajándékozó/ nevét és a beérkezés keltét. 1882 után új növedéki naplót nyitottak /rovatai egy-egy éven belül: tételszám, beérkezés kelte, beadó neve} ajándék vagy vételár} az anyagnak néhány szavas vagy részletesebb, olykor darabszintü leirása, utóbbi esetben mindig az iratkibocsátók, nem a fondképzők szerint/. Minden iratra és palliumra rátették в Múzeumi Levéltár pecsétjét, amelyben benne volt a növedéki naplószám is: évszám és tételszám /pl.: 1910:11/. Ennek köszönhető. hogy az évekre szétszórt összetartozó iratokat később a beadók neve és a beadás kelte, majd a növedéki naplószám alapján helyre lehetett állítani.18821895 között már vezették az új növedéki naplót, de még csak a beadó nevét és a keltét irták rá a palliumokra} 1965 után az Országos Levéltárban történt átrendezéskor ezekre az iratokra és palliumokra is rákerült, piros tintával, a növedéki naplószám. • A Törzsanyag merev időrendjét, az összetartozó forrásanyag szétszakít ottságát a Levéltári Osztály vezetői és munkatársai, jónevü történészek, nem tekintették végleges megoldásnak. Tervük, hogy minden egyes irathoz külön regeszta készüljön, munkaerőhiány folytan sohasem volt megvalósítható, de egymagában, az iratok rendezése nélkül nem is lett volna célravezető. Ezért a rendezés módszeréhez folyamodtak, s 1876-1904 között tárgyi alapon és a kor történeti érdeklődésének megfelelően különféle csoportokat alakítottak ki a Törzsanyagból /1. Városi és kamarai iratok, ma: E 554 törzsszám alatt} 2. Személyek szerinti iratok} 3. Céhiratok} 4. Címereslevelek és nemesi iratok, ma: R 64 torzsszám alatt} 5» Áz 1848/49-i szabadságharcra és az emigrációra vonatkozó gyűjtemény, az utolsó 30 év alatt tárgyilag átrendezve} 6. Genealógiák} 7. Elenchusok, iratjegyzékek} 8. Török iratok} 9. Fényképgyűjtemény} 10. Pecsétgyüjtemény} 11. Gyászjelentés-gyűjtemény, átkerült a Széchenyi Könyvtér aprónyomtatvány-gyüjteményébe. A 2., 3,, 6-8. csoport anyaga a hadmüveletek során 1945-ben egészben, a 9. és 10. csoporté részben megsemmisült/. A Törzsanyagban folyó feldolgozó munka az 1930-as évek elejéig változatlan maradt. Az új szerzemények iratait évekre bontva tették be az időrendbe, vagy a fenti csoportok anyagát egészítették ki. A Törzsanyag egy-egy évének anyagát a növedéki naplószámok emelkedő sorrendjében helyezték el, s a legmagasabb szám után tették a "feliratos" palliumokat, amelyeken a beadó nevén és a beadás keltén kivül más /növedéki naplószám/ nem volt. Az átrendezés során a palliumoknak és iratoknak egy harmadik fajtája is megmutatkozott, amelyen sem beadó neve, sem növedéki naplószám nem volt, csak a Múzeum pecsétje} ezek a MNM /Magyar Nemzeti Múzeum/ jelet kapták. A Levéltári Osztály anyaga, a Törzsanyaggal együtt, 1927-ben helyileg, 1934-ben szervezetileg is átkerült az Országos Levéltárba

, ahol további feldolgozása során, 1935-1965 között a Törzsanyag több váltózáson ment keresztül. Ezek közül a legfontosabbak: 1. A Mohács előtti iratok kiemelése és az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárában /Mohács előtti gyűjtemény/ való elhelyezése, az új Dl jelzeteknek a növedéki naplók megfelelő helyén való feljegyzése.