Fábiánné Kiss Erzsébet: Szepesi kamarai levéltár és kincstári szervek levéltárakba nem sorolt fondjai : Repertórium (Levéltári leltárak 64. Budapest, 1975)
LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT FONDOK
E 279-294., 297-306., 308-325., 327-332-, 555., 558., 685-698., 709-713., 735-718. LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT FONTOK a/ Budai kamarai szervek E 279-285. BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ /OFNER CAMERAL ALMINISTRATION/ A683/ 1685-1709 A740/ A budai adminisztrációt a töröktől visszafoglalt ujszerzeményi területek igazgatására hozták létre. Közvetlenül és kizárólagosan a bécsi udvari kamarának volt alárendelve. Megalakításának előzményei visszanyúlnak 1684-ig, de csak 1686-ban kezdte meg működését Budán, mint kamarai inspekció. 1690 után.adminisztrációvá lépett elő. Területi illetékessége a Győr-Komárom vonaltól a Duna mindkét partján Belgrádig terjedt, de más töröktől visszafoglalt területeken pl. Eger, Hatvan, Debrecen stb. is rendelkezett. Területi befolyása a harcok és a törökkel kötött békeszerződések eredményétől függött. Működését egy időre megnehezítette a Rákóczi-szabadságharc; a Dunántúl déli részén és a Dráva-Száva közén pedig egy időre a csáktornyai adminisztráció vette át az irányítást. Feladata nemcsak e területek gazdasági irányítása, hanem közigazgatási feladatok ellátása is volt. Legfőbb feladata volt a kincstár jogának biztosítása az ujszerzeményei területeken, amelyek iure belli a király tulajdonába kerültek. /A régi tulajdonosoknak tulajdonjoguk igazolása után birtokaikat meg kellett váltani a kincstártól •/ius armorum/. Mindezek óriási bevételt jelentettek az osztrák kincstárnak a török háború kiadásai után. E feladat megfelelő végrehajtása érdekében az adminisztráció számos összeírást készített a felügyelete alatt lévő területékről. /Utóbb ezek átkerültek a magyar karaarai archívumba, az U. et C. sorozatba./ Foglalkozott a budai adminisztráció birtokeladásokkai is: a kincstári birtokokból egymás után alakultak ki - többnyire idegen hadvezérek kezén - a hatalmas magánuradalmak. Intézte az ius armorum megállapítását és beszedését; telepítéseket hajtott végre az elnéptelenedett vidékeken és városokban. Eközben pl. Budán számos telekkönyvet készített a telepeseknek és letelepedő katonáknak juttatott földekről és házakról. Igen fontos feladatot jelentett, hiszen ez a pénz is a kincstárba folyt be, a gazdálkodás az ujszerzeményi és még el nem idegenitett területeken; állami és földesúri természetű jövedelmeket szedtek be. Az állami adók között török eredetű /ius turcicum/ és a bécsi kamara által kivetett adók is szerepelteif. Ellátták a katonaságot; felügyeltek a postaügyekre, utakra; kegyúri ügyeket intéztek; a közigazgatási teendők mellett bíráskodási hatásköre is volt az adminisztrációnak stb. A feladatok végrehajtásához a budai adminisztrátornak eléggé kiterjedt szerveset állt rendelkezésre. A budai központ maga is számos hivatalból állott /adminisztrátori kancellária, számvevőség, pénzbeszedő hivatal, főpénztári hivatal, erdő-, építési hivatal/, és ugyancsak az adminisztrátor hatásköre alá tartoztak a fontosabb helyeken felállított harmincadi és provisori helyek. Ezek körül kerületekre osztották fel a vidéket. Az adminisztrátor 1696-tól főbb tisztviselőivel együtt, kollegiális formában intézte az ügyeket.
