Maksay Ferenc: Magyar Kamara Archívuma : Repertórium (Levéltári leltárak 63. Budapest, 1975)

JOGBIZTOSITÓ ÉS KIEMELT FONTOSSÁGÚ IRATOK

Reversales bona impetrantium 1766-18^9 A kamarai archivum ebben a gyűjteményben csoportosította azokat a reverzálisokat, amelyeket á kincstártól birtokadományt kérő vagy már abban részesült személyek, családok, testületek a kincstár jogainak biztosítására kiállítottak. Az 1840-es évek után már csupán 1-2 irat elhelyezésére került sor. A kikötések legtöbbször a regálejogok és a birtokon élő úrbéresek jogainak tiszteletbentartására, a vételösszeg 111. a birtokot terhelő adósság megtérítésére, az adományos családjának fiúörökös nélküli kihalta esetén bizonyos összeg visszatérítésére, a birtokjoghoz kapcsolódó jövedelmekről való lemondásra vonatkoztak, de több esetben kötelezővé tették összeirás készíttetését, pusztatelkek betelepítését vagy megannyi más kötelezettséget is. Akadnak a gyűjteményben más jellegű téritvények (pl. tervrajzok átvétele alkalmával kiállított reverzális), valamint melléklet-jellegű darabok is (igy birtok e lenyerése ért beadott kérvény). Az újonnan kinevezett főpapok reverzálisait kiemelték a gyűjteményből. Az iratok időrendben, végigfutó sorszámok szerint feküsznek, az időrend azonban a gyűjtemény végén megtörik. Az 1-188 3/4.sz. iratokhoz másolati könyv és azzal egybekötött hely-, családnévmutató készült, a többihez csak mutató. Terjedelmet 2 csomó, 2 kötet = 0,30 ifin, a/ Iratok 1. cs. 1-188 3*4. nr. 2. 191-421. b/ Másolati könyv mutatóval 3. k. 1-188 3/4. c/ Mutató 4. 191-421. E 142 Acta publica 1527-1856 A gyűjteményt 1770-1780 közt alakították ki, majd folyamatosan gyarapították a kamarai archívumban nagyobbrészt addig rendezetlen, vegyes provenienciájú anyagból (szétesett hivatali irattárak, családi levéltárak}, kisebbrészben rendezett sorozatokból ill. a bennük elhelyezett iratok másolataiból. A XVIXVII. századi anyag van többségben. Az egykori Magyarország és Erdély bel- és külpolitikai meg hadieseményeinek, továbbá az országos jelentőségű művelődés-, gazdaság-, közigazgatás-, egyháztörténetnek az adatait kivánták itt egybegyűjteni. Az Országos Levéltár felállítása után az Acta publica számos iratát tették át más gyűjteménybe (mai nevük: Mohács előtti gyűjtemény, 1526 utáni iratok, a Thököly- és Rákóczi-szabadságharcok levéltárai). Az iratokat tárgy- és időrend szerint el nem különülő fasciculusok és fasciculusónként újra kezdődő numerusok rendjében őrzik.