Maksay Ferenc: Magyar Kamara Archívuma : Repertórium (Levéltári leltárak 63. Budapest, 1975)

CSALÁDI ÉS SZEMÉLYI PONDOK

2,'cso 9° fasc, 10. 11 0 12. 13 c 14. 15. 5, Ac B o C. D. 4. E. 5° F. G. 6 • H« 7, k. Szolcsanka (Nyitra m.) megszerzé­se 1759-1779 Nemecskei birtokrész (Nyitra m 0 ) 1756-1785 Drietomai birtokrész (Trencsén m.) 1667-1771 Káinép Szinóbánya (Nógrád m.) 1768-1779 Nagyrédek, Tordomez, Zdicsva puszta, Csuklasóc, Zsigovszka puszta (Nyitra m 0 ) (Babindaly- és Vály-magszakadás) 1660-1778 Tartozások, követelések, pénzügyek­ben irott levelek 1750-1788 Számlák 1765-1781 A nyitrai püspökség és Nyitra város pere a földesúri joghatóság ügyében 1754-1778 Az Andrássyaktól Eszterházy Imre nyitrai püspökhöz került Románfalva (Nyitra m.) 1755-1765 Purpurathi tábornok öröksége 1751-1768 Reviczky Károly 1760-1774 Berényi (és Erdődy? Traun) csa­lád 1578-1780 Sándor család 1661-1776 Vegyes 1575-1778 Nyitra megyei közügyek ! 1610-1781 Irregestrata XVIII.sz. b/ Lajstrom E 194 Archivum familiae Szeghy 1554-1851 (-1850) A család a Trencsén megyei Tridvorit birtokolta, s azonkívül a Zala megyei Biken is voltak kisebb földjei. A leszármazottak a XVIII. században már szlo­vák nyelvű nemesi compossessoratus keretében éltek Tridvorin, -igen szerény körülmények közt. Csupán egy-egy lelkész, tiszttartó, megyei táblabíró került ki közülük. A család egyik ágának iratai feltehetőleg a XIX. század közepén szállottak a magyar kamarára. Az anyag(zömmel a XVII-XVIII. századból) többségében jogbiztositó, pörös irat­ból áll, továbbá a gazdálkodás és a családi élet irattermékeiből, levelezés­ből, néhány megyei iratból,, Ludbreghy- és Ordódy-iratokat is őriznek itt, va­lamint Szegre és a Szeghyekre vonatkozó oklevélkivonatokát, anyakönyvi adato­kat, igen sok iratról másolatot. Az iratok időrendben feküszneko Terjedelem. 2 csomó = 0,20 ifm-. X 9 CS O 2. Iratok 1559-1699 1700-1850

Next

/
Oldalképek
Tartalom