Fábiánné Kiss Erzsébet: Magyar kamarai levéltár I. kötet Repertórium (Levéltári leltárak 61. Budapest, 1973)

Bevezetés

Bevezetés A repertórium a Magyar kamarai levéltárról készült, amely a Magyar Országos Levéltár "Magyar kincstári levéltárak" cimü /"E" jelű/ szekciójához tartozik, A magyar királyi kamarát Budán 1528-ban hivta életre I. Ferdinánd király, és később, 1531-ben a török támadása miatt Pozsonyban szervezte ujpá. Feladata a királyi kincstár birtokainak, rendes és rendkivüli jövedelmeinek igazgatása, kezelése és ellenőrzése volt. A magyar királyi - 1748-tól magyar királyi udvari - kamara az ország törvényei szerint ugyan közvetlenül az uralkodónak volt alárendelve, a gyakorlat szerint azonban a bécsi udvari kamara nagy befolyással volt a magyar kincstári ügyekre az uralkodónak tett véleményezései, tanácsai folytán. Az egyes korszakok politikai viszonyaitól, a kamarai főhivatalnokok politikai szándékaitól függően az uralkodóval való közvetlen kapcsolat hol erősebb, hol gyengébb lett. A kamara - különösen a XVIII.sz. első feléig - az akkori Magyarország területén nem rendelkezett sem kizárólagos illetőséggel,sem csorbítatlan hatáskörrel; a feladatokban osztozott más kamarai szervekkel - pl. a szepesi, vagy az alsóausztriai kamarával. A történeti körülmények következtében a kamara sokáig Magyarország egyetlen u^tipusú központi kormányhatósága volt. A helytartótanács felállításával 1724-ben a magyar kamarának ez a "hegemóniaja" megtört, de jelentősége - mint a magyar kincstári igazgatás központi szervének - 1848-ig, fennállásának végéig nem csökkent. II. József mindenre kiterjedő reformjai a magyar kamarát is érintették. 1785-1790 között be kellett olvadnia a helytartótanácsba. 1790 után azonban újból önálló kormányhatóságként működött egészen 1848-ig, amikor az első magyar felelős minisztérium kezébe kerültek a kincstári ügyek is. A kamarai levéltár 1874-ben került az újjászervezett Országos Levéltár kebelébe. Anyagát a kamara fennállása idején és azután is sok esetben és nagymértékben selejtezték. Ezeknek a selejtezéseknek estek áldozatul pl. a számvevőségi iratok is, amelyekből sajnálatos módon már csak "mutatóba" maradtak meg kisebb egységek. Az anyag első rendezését, jegyzékelését az Országos Levéltárban H e r z 0 g József végezte el a két világháború között. Raktári jegyzékét sok esetben a mai napig sem nélkülözhetjük. Az 1952-ben megjelent alapiéltár készítőinek is elsőrendű kiindulópontja volt. A levéltár tektonikájának a kialakítása, törzsegységei, fondjai és állagai, rendiének a megállapítása, törzsszámokkal való megjelölése, a Magyar Országos Levéltár egész anyagáról készült és 1959-ben közzétett fondós állagjegyzékben történt meg. 1970-ben a levéltárhoz annak az új