Szinai Miklós: A Belügyminisztériumi Levéltár 1867–1945 (1949) : Repertórium (Levéltári leltárak 58. Budapest, 1973)

XXXI. Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium K 166 /1898/, 1917-1932

Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium /K 166/ 71898/ 1917 - 1932 Az 1917. évi IX.tc. alapján, mely a felelős miniszterek számának ideiglenes felemeléséről intézkedett, 1917. augusztus 18-án gr. Batthyány Tivadart bizták meg a Népjóléti Minisztérium felállításával kapcsolatban szükséges intézkedések előkészítésével. Ez az intézkedés az immár három éves kimerítő háborútól egyre inkább szenvedő lakosság elégedetlenségét és türelmetlenségét tükrözte, ill. annak akarta útját állni. A második Wekerle kormány megalakulásakor /1918. január 26./ dr. Esterházy Móric kapta ezt a feladatot. Azonban sem ő, sem Batthyány nem végzett érdemleges munkát. A harmadik Wekerle kormánynak /1918. május 10/ már nem volt népjóléti ügyekkel megbizott tárcanélküli minisztere. A minisztérium valóságosan csak már az októberi forradalom után jött létre. Az 1918. évi IV. néptörvény újból rendelkezett a minisztérium felállításáról, s egyben megállapította hatáskörét is. Eszerint a munkásügyre, a munkásbiztositásra, a közegészségügyre, a gyermekvédelemre, a lakásügyre, zálogházügyre, közsegélyezésre, hadigondozásra, valamint a munkaügyi és népjóléti statisztikára terjedt ki a hatásköre. Miniszter Kunfi Zsigmond, majd 1919. január 18-tól Peidl Gyula lett. A Tanácsköztársaság megalakulásakor Bokányi Dezső vette át a minisztériumot /ill. népbiztosságot/. Helyettese Fiedler Rezső lett. A Tanácsköztársaság alkotmánya /1919. június 23./ kettéválasztotta a népbiztosság ügykörét, amennyiben a népjólétet egyesitette a közegészségüggyel, viszont a munkaügyet a Népgazdasági Tanács hatáskörébe utalta át, annak egyik főosztályaként. Sajnos, iratanyag nem maradt fenn a Tanácsköztársaság idejéből, viszont a népbiztosság által kiadott rendeletek tanúsítják az intézmény hathatós tevékenykedését, különösen a gyermekvédelem terén. A Tanácsköztársaság bukása után mint Népegészségügyi Minisztérium, végül az 1920.évi I. és II.tc. hatálybalépése óta M.kir. Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium elnevezés alatt működött. Hatásköre az eddigieken kívül a következőkkel bővült: 1920-ban a 6.683.M.E.sz. rendelet szerint a Belügyminisztériumtól az alapítványi ügykört, a szegényügyet, ezenkívül a jótékonycélu intézmények, intézetek, akciók irányítását és felügyeletét, a 9.183« M.E.sz. rendelet szerint a Kereskedelemügyi Minisztériumtól a Társadalmi Múzeum fölötti fennhatóságot vette át, melynek neve Népegészségügyi Múzeumra változott. Az 1921. évben a menekültügy, az 1921. évi XLVI.tc. folytán az OTBA került a minisztérium kezelésébe. 1922-ben a Honvédelmi Minisztériumból a közbiztonsági szervezetek egészségügyi intézetei kerültek a minisztériumhoz. Csökkent viszont a minisztérium hatásköre a mezőgazdasági munkásbiztositásnak még az 1919. év folyamán a Földművelésügyi Minisztériumba való visszautaltatásával. 1922-től megszűnéséig, 1932-ig, a minisztérium hatásköre nem változott. 1931-hen, vagyis a minisztérium utolsó teljes évében a következő volt az ügybeosztás: Eln. A.: Állami vonatkozású ügyek /interpellációk stb./, személyzeti és költségvetési ügyek. Eln. B.: Törvényelökészités, a Népszövetségre vonatkozó ügyek /szoc. pol./. Eln. C: Menekültügy. I. Általános és társadalmi egészségügy.