Szinai Miklós: A Belügyminisztériumi Levéltár 1867–1945 (1949) : Repertórium (Levéltári leltárak 58. Budapest, 1973)

XV. Országos Községi Törzskönyvbizottság K 156 1899-1949

1899- 1951 1898 előtt a községek és egyéb helységek nevének nem volt országos nyilvántartása, sem az uj községalakulások nevének megállapítása, vagy a községek nevének megváltoztatása nem volt az egész ország területére érvényesen szabályozva. Az országban több olyan község volt, ajnelynek neve más község nevéül is szerepelt. Ebből mind a közigazgatásban,mind az állampolgárok körében különféle zavarok keletkeztek. Ezért az 1898. évi IV.tc. elrendelte, hogy minden községnek csak egy hivatalos neve lehet, s az ország községi és egyéb lakott helyei nevének, valamint az abban bekövetkezett minden változásnak nyilvántartására a Központi Statisztikai Hivatalban állandó törzskönyvet kell vezetni. A helynevek Írásának, s a több nevü községek, valamint a több helyen előforduló azonos nevü községek uj nevének megállapítását, az uj községek elnevezését és a helynevek minden megváltoztatásának engedélyezését a törvény a belügyminiszterre ruházta. Ezt a jogát a belügyminiszter az érdekelt község és a törvényhatósági közgyűlés, valamint az Országos Községi Törzskönyvbizottság javaslatának figyelembevételével gyakorolhatta. Ugyanez a törvény rendelte el az előbb emiitett Országos Törzskönyvbizottság felállítását is, feladatává téve a községi törzskönyv vezetésének támogatását és felügyeletét, valamint a község- és helynevek megállapítására és Írásmódjára vonatkozó javaslattételt is. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság elnöke a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, tagjai pedig a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Levéltár, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Földrajzi Társaság képviselői lettek. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság 1899. évben kezdte meg a működését. Az általa tárgyalt ügyekben belügyminiszternek adott szakvéleményeket sok esetben a Bizottságban képviselt szervek készitették elő, ezért azoknak irattáraiban e bizottság működésével kapcsolatban számos olyan adat előfordulhat, amely a bizottsági iratok kiegészítéséül esetleg felhasználható. Az 1899 évtől 194-9 évig keletkezett s megmaradt működési iratokat az Országos Levéltár őrzi. Az iratanyaghoz annak idején készitett segédkönyvek nem kerültek az Országos Levéltár őrizetébe, azoknak holléte ismeretlen. A segédkönyvek hiánya miatt kutatási lehetőség csak az iratok egyenkénti átnézése. A kutatást megkönnyiti, hogy az iratok a megyék nevének névkezdőbetüje szerint abc betűrendben vannak összegyűjtve, tehát csak az adott megye iratait kell átnézni. Terjedelme 13*00 iratfolyóméter, raktári egység száma: 81.