Bakács István: P szekció : Kisebb családi és személyi fondok 3. kötet : 650–1560. alaptörzsszámok : Repertórium (Levéltári leltárak 53. Budapest, 1971)

Áttekintő raktári jegyzékek

JESZENAK CSALÁD LEVÉLTÁRA (1066)1526-1933 255 r.e. (109 cs. + 144 k. + 11. + 1 d.) = 23,45 iratfm. A Je szénák család levéltára a je szénák család iratain kivlil magában foglalja a beházasodott családok, um. a Draskóczy, vajiai Vay és Szentmiklősy családok levéltártőredékeit is. A család első ismert őse, Jeszeniczky Balázs 1540-ben Temes megyéből került Nyitra megyébe, ahol egy peres ügy lebonyolitása során őt is terhelő emberhalál történt, s ezért Erdélybe, Báthory Istvánhoz menekült. Ott kitűnt katonai erényeivel, párbajban egy töröknek fejét vette: ez a jelenet került be a család cimerrajzába is. Előnevük a Pozsony megyei Királyfia helység nevéből származik. A család emelkedése a XVIII. század elején kezdődött I. Pál (+ 1762) és I. János (+ 1776) jogtudósok, az uralkodóház és több főúri család hü támaszainak szolgálatai folytán. Valamennyi családtag szerepet vállalt a dunántúli evangélikus egyházkerület életében, Pozsonyban protestáns tanulók számára konviktust és könyvtárat is alapitottak. Birtokaik középpontja Majorháza, majd a XIX. században Újlak volt. A család levéltárát Pozsonyban őrizték, nagy részét ott rendezték és lajstromozták is a XVHI-XIX. század folyamán. A rendezett anyag meglehetősen hiányos. A lajstromok közül csak kettő maradt meg, egyik hiányos, a másik teljes (1.: P 1391, Elenchus V. sorozat végén). A család által nem rendezett részt az Országos Levéltár rendezte. A Je szénák-levéltárat és a hozzá tartozó kéziratgyűjtemény és könyvtár egy részét özv. br. Jeszenák (IV.) Jánosné gr. Forgách Alojzia adta át letétképpen a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A kéziratgyüjteménynyel együtt bekerült könyvek katalógus lapjai az Országos Levéltár könyvtárában vannak (1.: P 1400). A család leszármazására és családi kapcsolataikra a következő táblázatok adnak felvilágosítást^