Maksay Ferenc: A Thököly- és a Rákóczi-szabadságharcok levéltárai : Repertórium (Levéltári leltárak 52. Budapest, 1971)
A Rákóczi-szabadságharc levéltára
G 27. ORSZÁGOS POLITIKAI ADATOK '/V.l./ 1704-1711 A szabadságharc 1705-1708 közt tartott törvényalkotó gyűléseinek iratai /országos, bővített szenátusi és territoriális gyűléseké; a megyei követek instrukcióival/, a szécsényi konföderációhoz csatlakozottak névsora /Nagybányáról és Kassáról, 1705/, az 1705-6-i hadmüveletek során Erdélyből kimenekültek összeírása, diplomáciai vonatkozású iratok /lengyel, francia, havasalföldi stb. kapcsolatokra/, az 1704-1711 közt folyt béke-, fegyverszüneti és hadifogolycsere-tárgyalások iratai, valamint kapitulációs feltételek. — — Terjedelme: 1 cs. = 0,04 Iratfm. 74* cs. Országgyűlési iratok /v.l.a./ Konföderátus- és exuláns-névsorok /V.l.b./ Külföldi kapcsolatokra, béke- és fegyverszüneti tárgyalásokra, kapitulációkra vonatkozó iratok /V.l.c./ G 28. KATONAI IRATOK /V.2./ 1703-1711 Rákóczinak a fölkelés kezdetén nem kevés gondot okozott napról-napra gyarapodó seregének rendbentartása. Az elinduláskor alig 5-600 főnyi, jelentős részében paraszti népfelkelő-hada sokféle elemből növekedett rövid, félév alatt mintegy 70 000-re: a császári seregeknek azokból a magyarországi /magyar, kárpátorosz, kis részben német, román, szerb/ harcosaiból, akiket a felkelők felszabadítottak /várak bevétele, seregek bekerítése, hadifogolyejtés útján/, azokból, akik itthon vagy külföldön állomásozó császári csapatoktól szöktek át a kurucokhoz, továbbá a fölkelők birtokába jutott megyék portánként kiállított katonáiból. Az utóbbiak vagy Rákóczi reguláris ezredeiben kaptak helyet, vagy mezei hadaiban, szabadcsapatokban harcoltak. Az állomány számbavétele 1704-ben még megyénkénti lustra útján történt. 1705-től, amióta az újoncokat rendszeresen ezredekbe sorolták és irreguláris csapatot többé nem állitottak fel, a fizetések pontos kiutalása céljából századok, zászlóaljak és ezredek szerint készítettek mustrákat, időnként az ezredek fölött álló nagyobb egységek, a generálisok és marsallok seregei ill. később az ország katonai distriotuBai szerint is. A parancsnokok több-kevesebb részletességgel jelentették a létszámot feletteseiknek, végBŐ soron a fejedelemnek. Később a nyilvántartásban a katonák lakóhelyét ismerő és a hadkiegészitést /újoncállitást/ Is szervező megyéknek jutott nagyobb szerep. A parancsnokok feladata volt, hogy alárendeltjeiknek vagy különleges megbízatást nyert nem-katonai személyeknek instrukciókat adjanak, valaminthogy a tábori rendet, egyes katonai szervek működését n regulamentum"-okban szabályozzák. A szaporodó seregek ellátása fokozott anyagi erőfeszítést rótt az ország lakóira. A megyéktől - portaszámaik után kiállítandó katonáik mellett -
