Bakács István: P szekció : Kisebb testületi, egyesületi és intézményi fondok : Repertórium (Levéltári leltárak 51. Budapest, 1970)

Áttekintő raktári jegyzékek

p 1431 SZENT LÁSZLÓ TÁRSULAT 1859-1963 31 r.e./22 cs. + 8 k. + 1 cégtábla/ = 3,30 iratfm. Nacionalista Irányzatú katolikus hitbuzgalmi egyesület. Az alakuló közgyűlést 1861. május 5-én tartották Lonovics József elnökletével. A Társulat a tagdíjakból, adományokból, hagyatékokból, gyűjtésekből és üzleti vállalkozásokból származó anyagi alapjából hármas célt óhajtott megvalósítani: a/ támogatni a keleti magyar kisebbségiek között működő katolikus missziókat; b/ anyagiakkal segíteni a római pápát és c/ előmozdítani a hazai katolikus intézmények ügyét. A csángókkal kezdettől fogva megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak. 1869-től kezdve állandó Csángó Bizottság működött a Társulaton belül. Lelkészeket küldtek és segélyeket juttattak el hozzájuk templomok és Iskolák céljaira. A Társulat hármas célja fokozatosan redukálódott: a kivándorolt magyarok felekezeti és nemzeti tudatának ébrentartása került tevékenysége homlokterébe. Fiúméban, Hamburgban, Brémában, New York-ban kikötői lelkészi szolgálatot szerveztek s azokba a városokba, amelyekben nagyobb számban telepedtek le kivándorló magyarok, papokat és apácákat küldtek vallási, hittéritői munkára. A Társulat alapszabályait a megváltozott körülményeknek megfelelően 1908-ban módositotta. A világháború után a romániai magyar kisebbség katolikus papjai érdekében tevékenykedett, majd a nyugateurópai országokban élő magyarokkal kezdett intenzivebben foglalkoznit könyveket küldött számukra, megszervezte számukra az egyházi oktatást. A háború után már egyetlen céljai a külföldön élő magyarok nacionalista Irányú felekezeti gondozása volt* A hazai segélyezések háttérbe szorultak* a pápa támogatása teljesen megszűnt. 1935-ben lelkészi állomásai voltak Bécsben, Berlinben, Brüsszelben, Lille-ben, Grenoble-ban, Ankarában és Isztanbulban. A harmincas évektől kezdődően az amerikai kapcsolatokat ápolták.