Bakács István: P szekció : Kisebb testületi, egyesületi és intézményi fondok : Repertórium (Levéltári leltárak 51. Budapest, 1970)

Áttekintő raktári jegyzékek

P lo73» 14o1, 14o3-14o4, 14o6-14o? 1699 IPAREGYESÜLETI LEVÉLTÁR 1841-1916 134 r.e. /117 cs. + 17 k./ = 17,98 iratfm. A levéltár annak a négy szervezetnek iratanyagát foglalja magában, amelyek a XIX.század folyamán a magyar ipar támogatása és fejlesztése érdekében jöttek létre: Kossuth Lajos elgondolásai alapján 1841-ben alakított Országos Iparegyesület Iratanyagát, a kiegyezés után alakult Országos Magyar Iparegyesület /később ugyancsak Országos Iparegyesület/, az Országos Nőképző Egyesület által 1876-ban alapított Hazai Iparpártoló és Terjesztő Egylet,valamint az Országos Iparegyesülettől kiváló iparosoknak 188o-1884 között Magyar Általános Iparegylet név alatt működő szervezetének iratait. Az iparegyesületek céljai nagyjából azonosak voltakj az iparosság müveitségének emelése, a termékek versenyképességének fokozása, nemzetközi és hazai viszonylatban a magyar ipar termékeinek megismertetése és népszerűsítése. P lo73 ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET 1841-1862 25 r.e. /21 cs. + 4 k./ = 3,80 iratfm. Az Országos Iparegyesület keletkezése arra a mozgalomra vezethető viszsza, amelyet almási Balogh Pál 1841 elején az akkori Pesti Hirlapban egy hasznos ismereteket terjesztő társaság létesítése érdekében megindított. Az előkészítő társaság Kossuth Lajost bizta meg az I. tervének kidolgozásával. E terv szerint az I. célja: hasznos ismereteket terjeszteni a nép minden osztályában, kivált pedig a müiparos osztályban. Az első felhívás aláiróii Luka Lajos ideiglenes elnök, Vajda Péter titoknok, továbbá Lukács Móric, Trefort Ágoston, Eötvös József, Kossuth Lajos, Schedel Pérenc, Benyovszky Péter, Zsivora György, Császár Ferenc, Balogh Pál, Simon Flórent, Almásy Pál, Eötvös Dénes, Antal Mihály, Ráday Gedeon voltak. Az első részletes tervet Kossuth Lajos, Balogh Pál, Szentkirályi Móric és Eötvös József dolgozták ki. Ennek főbb pontjai a következők! ismereteket terjeszteni szóval /előadások/ és Írásban /folyóiratok,szakés évkönyvek kiadásával/, fiókegyletek alakítása, iparstatisztika felfektetése, kiállítások, könyvtár, szerszám- és gépmintagyüjtemény, szakiskolák létesítése. Az 1841 nov. 13-14.-én tartott első közgyűlésen 94oo ft tőkealapitványt, 4o4 ft adományt és 126o ft biztosított évi dijat jelentettek be. Ugyanekkor elnökké Batthyány Lajos grófot választották meg, igazgató Luka Lajos, aligazgató Kossuth Lajos lett. Az egyesület csakhamar megteremtette az első kiállításokat s a céhek támogatásával megkezdte a mesterinas-fiuiskolák felállításátx ezekre nézve részletes tervezeteket és tanterveket dolgozott ki. 1845-ben megindította és 1848 végéig fenntartotta a Hetilapot,népszerü könyvtár létesítését kezdeményezte, iparos-naptárt adott ki^aegkezdte az iparstatisztika szervezését,létesített egy technológiai gyűjteményt,megkezdte az iparosok gyakorlati segélyezését pénzáldozatokkal,a technikai pályára lépő fiatalokat ösztöndijakkal küldte külföldre.rendezett ismeretterjesztő felolvasásokat, megvetette egy szabadalmi törvény alap ját s igen szép,meszlo2