Kállay István: Az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 50. Budapest, 1970)

BEVEZETÉS

nek folytán az Országos Pénzügyigazgatóságnak csak segédkönyvei maradtak fenn teljes mértékben, iratainak mintegy 90#-a a selejtezés áldozatául' esett. Az Országos Levéltár a selejtezés után visszamaradt anyagot több részit; L-ben, az utolsó részletet 1925-ben vette át a pénzügyminisztériumtól. Herzog József az 1925 előtt átvett iratokat a Kamarai Levéltárhoz csatolta, s az ahhoz készitett un. leltárában tartotta nyilván. A Magyar Kincstári Levéltárak, s ezeken belül az Abszolutizmuskori Pénzügyigazgatasi Levéltár kíalakitása, fondókra tagolása a felszabadulás után történt meg. A "Pénzügyigazgatasi levéltárak" c, 1952-ben megjelent alapleltár még egy régebbi, a levéltárakra és fondókra tagolást megelőző állapotot rögzit. Ez az alapleltár nem tartalmazza a teljes abszolutizmuskori pénzügyigazgatasi anyagot, csupán annak még Herzog által rendezett és raktári jegyzékbe foglalt részét. A Levéltárnak a Felhő-Sihkovics féle alapleltárban nem szereplő részéről 1953-54~ben Paulinyi Oszkár készitett raktári jegyzéket és alapleltárt. /Paulinyi alapleltára, minthogy ideiglenes, rendezés előtti állapotot tükröz, nem jelent meg sokszorosításban./ A Levéltár két részének egyesítését, rendjének kialakítását Mehrwert László végezte el. Az ő nevéhez fűződik az anyag fondókra és állagokra tagolásának első kísérlete is, amint azt az OL 1959™ben sokszorosításban megjelent fond- és állagjegyzeke tükrözi. Ugyanő végezte el az Abszolutizmuskori Pénzügyigazgatasi Levéltár ismertető leltározásának előmunkálatait is. A Jugoszláviának történt 1960-. éyi íratkiszolgáltatás alkalmával a Levéltár anyagából a Horvátországot és *a Szerb Vajdaságot illető fondókat, ill. fondrészeket átadtuk. Ezután történt meg a Levéltár végleges rendjének kialakítása, mintaállványozása, raktári jegyzékelése és jelzetelése. Ezt a munkát Sashegyi Oszkár irányítása mellett Szemerszky Aladár, Tolcsvay, Nagy Béláné és Bicskei László végezte. Forrásérték szempont jából, az Abszolutizmuskori Pénzügyigazgatás! Levéltár iratai természetszerűleg elsősorban a gazdaságtörténet területén jelentősek. A bányatörténet csaknem egyedülálló anyagát jelenti a Montan Aktén /E 335/ c állag. Évi jelentéseket találhatunk benne bányák, kohók működéséről, bányatermékek eladásáról, bányajövedelmekről, az ércbányászat termelési adatairól. Külön kiemelendő ennek az állagnak.a Selmecbányái akadémiára vonatkozó sorozata. A pénzügyigazgatás kezelte az üresedésben lévő egyházi hivatalokhoz tartozó birtokokat. Ezekről átvételkor, illetve átadáskor teljes vagyonleltárt vettek fel /e 673 Geistlich 1851-1854, 1. kútfő; E 674 Geistlich 18551860, 1. kútfő/. így került felmérésre a Hám - Scitovszky-vagyon /E 674 Geistlich 1851-1854, 1. kútfő/, az esztergomi érsekség 1849. évi bevételei /E 674 -Geistlich 1851-1854, 1. kútfő/, a taxaköteles egyházi jövedelmek/E 674 Geistlich 1851-1854, 1. kútfő/, az esztergomi bazilika /E 673 Geistlich 1852, 2. kútfő/, a váci püspökség majorsági szőlőskertjei /E 673 Geistlich 1853, 4. kútfő/, és az üresedésben lévő egyházi birtokok hitelügyletei /E 673 Geistlich 1854, 4. kútfő/. Hasonlóan fontos adatokat tartalmaznak az elkobzott vagyonok kezelésével kapcsolatos iratok is. Külön megemlitendők az Andrássy, Batthyány /E 674 Confiscationalia/, Almássy /E 674 Confiscationalia/, Aulich, Fekete, Cornides /E 674 Confiscationalia/, Eszterházy, Csányi, Dessewffy /E 674 Confiscationalia/ birtokokra vonatkozók, valamint kimutatások 88 elkobzott vagyonról /e 674 Confiscationalia/, a kegyelem utján visszaadott birtokokról /E 674 Confiscationalia 1856, 4. kútfő/ és hozadéki kimutatások /E 674 Confiscationalia 1860, 4. kútfő/. Az E 673- az. fond Confiscationalia 2. fonsa a Hadik, -Zichy, ^Batthyány Kázmér birtokokra vonatkozó királyi adományok felülvizsgálatát foglalja magában. ^ Az E 378. sz. fond a bajai Grassalkovich-féle kincstári uradalom leírását tartalmazza az uradalom ellen indított csődper kapcsán. Találunk adatokat a pénzügyigazgatasi iratok között az állattenyésztésre /E 674 Oeconomica 1860, 3. kútfő/, az erdőgazdálkodásra /E 674 Lep. Forst/, dohánytermesztésre /E 673 Oeconomica 1851, 2. kútfő/. Ki kell emelnem az állami dohánymonopólium bevezetésére /E 673 Tabak 1851-1854.