Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara : Repertórium (Levéltári leltárak 48. Budapest, 1969)

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara története

sági bizottságok munkájából és uj intézmények életrehivászából. A tisztességtelen verseny ügyekben pl. a kamarai Választott Bíróság döntött, a kamara hozta létre az Országos Hitelvédő Egyletet, kezdeményezte az Ipartestületek Országos Központjának megalakítását. 1920, után volt már a kamaráknak felsőházi és törvényhatósági képviseletük is. A kamarai ügy történetének ujabb határkövét az 193 4. évi XX.tc. jelentette. E törvénycikk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara választott, rendes tagjainak létszámát százhúszban állapította meg. Ezeknek felét a helybeliek, felét a vidékiek alkották. Sokkal lényegesebbek azonban azok a"megszórit ások, melyek a választás eddigi módját megváltoztatták. Mind ez ipari, mind pedig a kereskedelmi osztályon 5-5 választói csoportot hoztak létre, lényegében az adófizetések alapján. Az uj választási rendszerben a polgárság vagyonosabb rétegeinek győzelmét kell látnunk a kiskereskedők, és a kisiparosok felett. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez utóbbiak külön kézműipari kamara létrehozásáról álmodoztak s a kamarai keretekből kikívánkoztak. Ujabb változást a második világháború évei hoztak. A hitlerista Németországgal való szövetség a gazdasági élet terén is mélyre'ható átalakulásokat vont maga után/ Az ország átmeneti területi gyarapodása megsokszorozta a szervező és tájékoztató munkát. Ilyen körülmények közt, 1941-ben megszűnt a Budapest i. Kereskedelmi ás Iparkamara autonómiája, mivel ez zavarta volna a fasiszta kormányzat egyre totálisabb gazdaságpolitikáját. A választott kamarai tagok helyett az újonnan kinevezett Véleményező Bizottság tagjai intézkedtek. A háborús gazdálkodás kiterjedt az anyagbeszerzésre ás szétosztásra, az árak szabályozására,' az áruellátásra stb. A zsidótörvények végrehajtása és a gazdasági élet átállítása hozta létre a Nemzeti önállósitási Alapot, melynek munkájában a Budapesti Kereskedelmi ás Iparkamara is közreműködött. Ugyancsak szoros kapcsolatban volt a kamara az Áruellátási Bizottsággal. Fokozott munkával, megduzzadt adminisztrációval, értékes munkatársak elbocsátásával és elvesztésével, továbbá a kamarai jogok megnyirbálásával érte meg a ,Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a második világháború végét., A felszabadulás utáni demokratikus átalakulás nagy hatással volt a kamarák életére-is. Bár a koalíciós időszak alatt a proletariátus és a burzsoázia harca még nem dőlt el véglegesen, a polgárság pozíciói már annyira meggyengültek, hogy pl. a kamarai autonómia visszaszerzéséért és a választások megtartásáért folytatott harc nem járhatott sikerrel. Ilyen körülmények között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az újjáépítés hősi korszaka alatt már csak erősen körülbástyázott tevékenységet folytathatott. Az uj, népi demokratikus intézmények és hivatalok a gazdasági élet irányítását is egyre inkább magukhoz ragadták. A felszabadulás utáni legjelentékenyebb kamarai munkák az iparrevizióhoz és a kiske-