Bakács István, Dávid Lászlóné: P szekció : Kisebb családi és személyi fondok II. kötet : 445–649. alaptörzsszámok : Repertórium (Levéltári leltárak 47. Budapest, 1969)

Áttekintő raktári jegyzékek

P 490 MARA CSALÁD 1528-X917 1 cs. = 0,02 iratfm. Főként Hunyad megye területére vonatkozó iratok. A XX. századi iratok, Tisza István levelei a románság erdélyi történetével állanak összefüggésben. Állandó megőrzés. Növedéki naplószám: 238/1934. OL. sz. 1. tétel Birtokjogi és személyi iratok 1528-1830 2. tétel Politikai jellegű iratok (Beszámoló Erdélyről, Tisza István levelei) 1902-1917 Az iratokból kiemelt Mohácselőtti oklevelek Q 124 törzsszám alatt találhatók. P 491-493, 1187-1190, 1192-1197 MÁRIÁSSY CSALÁD LEVÉLTÁRA 1527-XX. sz. 160 r.e. (142 cs.+ 16 k. + 2 füzet) = 20,90 iratfm. A szepesi határőrök közül kiemelkedett család első ősei a lándzsásfalvak területén 1273-ban szereplő Gahala fiai, Márkus és Máreus voltak. Márkusfalvát és vidékét minden bizonnyal még a tatárjárás előtt nyerte adománybirtokul Gahala. E birtokok önállósult részének tekinthető a márkusfalvai birtokkal kapcsolatos valamennyi helység. A család soltészségbe, megtelepítésre kiadott egyes területeket, így keletkezett Leszkovány, Wagendrüssel bányaváros, Goldbach, Zavada (Zavadka) és több, azóta eltűnt község. Márkus fia, Batiz comes, szepesi várispán 1264-ben kapott adománylevelet a Poprád melletti Csetenye erdőre, amelynek területén Batizfalvát alapította. E községeken kivül a későbbiek folyamán egészben vagy részben megszerezte a család ~ még Geríachfalva, Csepánfalva, Gyánfalva (Janalab/a), Milaj, Haraszt, Vereshegy, Mátéfalva, Rikolf, Béla, Zlop, Paris, Svábóc községeket és Kuffurbach (Kotterbach) helységet, ahol szintén bánya működött. . A Máriássy család egy része, Batiz comes utódai Gömör megyébe származtak már a XIII. században és a "Gömöri" családnevet használták. A Bebek családtól megszerezték Berzéte várát, Kőröst és Rudnát, Zsigmond király uralkodása alatt azonban a Gömöri családnak magva szakadt , és e birtokok is a Máriássyak kezére jutottak. # A család a mohácsi vész után Zápolyai pártjára állt, minek következtében I. Ferdinánd birtokaikat elkoboztatta; csak évtizedek múlva tudták visszaszerezni javaikat. A Habsburg-ellenes család a 16. században protestánssá lett. Máriássy Pál a 16. sz. második felében Márkusfalván iskolát alapított, fiát, Zsigmondot pedig Wittembergben taníttatta. Zsigmond hazatérve több izben töltött be alispáni tisztséget Szepes megyében. A XVII. század elején a család több tagja vett részt rendszeresen az országgyűléseken. 1639-ben Ferenc alispán kapcsolatba került I. Rákóczi György fejedelemmel s e kapcsolat révén a Felsővadászi Rákóczi Pál árvái magyarországi javainak prefektusa lett. Ettől kezdve a család több tagját találjuk a Rákócziak szolgálatában. E kapcsolat is csak erősítette a család erős Habsburg-ellenes hagyományait s az összes Habsburg-ellenes mozgalmak résztvevői között több Máriássy családtagot találunk. Imre a Nádasdy-féle összeeskü-