Bakács István, Dávid Lászlóné: P szekció : Kisebb családi és személyi fondok II. kötet : 445–649. alaptörzsszámok : Repertórium (Levéltári leltárak 47. Budapest, 1969)
Áttekintő raktári jegyzékek
A legmagasabb közéleti tisztet József érte el: hétszemélynök, udvari tanácsos, Torna megye főispánja volt. Az ő irathagyatékában a protestantizmussal kapcsolatos feljegyzéseken kivül figyelmet érdemel, a Pálffy Ferenc gróf csődtömegének felszámolásával megbízott bizottság iratanyaga, Torna és Pest megye reformkori történetére forrásértékű iratok. Ő egyébként rokona, Mocsáry Sámuel árváinak gyámja is volt. Fiai közül József helytartótanácsi tanácsos, s az ő irathagyatékában a bicskei úrbéri perrel és Miskolc város gazdálkodása felülvizsgálatával kapcsolatos iratok vannak, Id. és ifj. József tisztségeivel állnak összefüggésben a gácsi posztógyár iratai. 1800-ban a nádor id. Józsefet bizza meg helyettesitésével, a gyár ellenőrzésénél 1819-től pedig~az elnök, Festetics Antal helyettese ifj. József. György Pest megye, Ferenc Nógrád megye szolgabirája, utóbbi 1826-1837 között Gömör megyei másodalispán. A legkésőbbi iratok Aladár közigazgatási biró, valóságos belső titkos tanácsos iratai. A levéltárat a család igen korán, a XVIII. század harmadik harmadában rendezte. Egy korábbi és egy későbbi rendezésről van tudomásunk. Az első rendezésnél - az iratokon lévő jelzetekből kitűnően - évenkint újra kezdődő sorszámozással jelzeteitek az iratokat, 1776-ban azután Adám mint a levéltár őrzője - Sándor, György és János részvételével "revisio" alá vette a levéltár anyagát. Ekkor 10 fasciculusban voltak az iratok. (A tizedik fasciculus a töredékeket foglalja magában). Minthogy e rendezéskor készült segédlet reánk maradt s az egyes iratokon a fasciculusnumerus jelzeteket feltüntették, az 1-9. fasciculus'rendszerét megtartottuk. Ezt a rendszert épitette tovább József, amikor az anyagot a 9. fasciculus számtól kezdődően tovább rendezte s a reánk maradt iratfedőtábla feliratából következtetve, a 22. fasciculus számig mindenesetre eljutott. Tekintve azonban, hogy e fasciculusokba sorolt iratokra a jelzetet nem vezették rá és lajstrom sem maradt ránk, a fasciculusok belső rendje pedig az idők fclyamán felbomlott, az e fasciculusokba sorolt iratok rendjét nem állítottuk vissza. A rekonstruálható fasciculusok tartalma egyébként a következő volt: i Fasc. 9. Pánd határügyei Fasc. 10. A Pilis-Dánszentmiklósra vonatkozó és a Beleznay családdal folytatott per iratai. Fasc. 11. A Losonc Tugar birtokáért folytatott férfi- és.nőág közötti örökösödési per. Fasc. 13. Leszármazási táblák. * ' Fasc. 22. Osztály levelek és a tugari ötödfél telekre vonatkozó iratok. Fasc. 23. Sz, József első- és második feleségétől örökölt s Johanna és Teréz nevü leányait illető jószágokra vonatkozó feljegyzések. Külön rendezték, ugyancsak József idejében a gyászjelentéseket: előbb keltük szerint egytől folytatólagosan sorszámozták s az egész gyűjteményhez betűrendes lajstromot készitettek, majd pedig minden egyes kezdőbetű szerint csoportosítva, ugyaíicsak egytől kezdődő sorszámozással látták el s minden egyes betűhöz külön lajstromot készitettek. A. levéltárat - a fentebb emiitett Aladár fia - Szilassy Béla helyezte el 1925-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályának állandó megőrzésébe, amelyhez 1928-1931 között négy ízben kiegészítést adott át. A Levéltári Osztály 1927 május 24-én jegyzéket készített az átvett és rendezett iratanyagról. Zsinka Ferenc ekkor kelt jelentése szerint az iratanyag egy része - 30 csomó, több mint 5100 darab - már tárgyi csoportokba gyűjtve vétetett át a családtól s ezek csoportosítása megmaradt; az irat nyag többi részét - 20 iratcsomót, kb. 2900 darab terjedelemben a Levéltári Osztály évrendezte,
