Bakács István, Dávid Lászlóné: P szekció : Kisebb családi és személyi fondok I. kötet : 1–444. törzsalapszámok : Áttekintő raktári jegyzék (Levéltári leltárak 44. Budapest, 1968)

Bevezetés

ELŐSZ 6 Az Országos Levéltár P szekciójába tartozó családi levéltárakról, családok, személyek, testületek és intézmények fondjairól eddig a kutatók tájékoztatására sokszorosított formában csupán az 1953ban készitett alapleltár és az Országos Levéltár 1959-ben megjelent fond- és állagjegyzékének vonatkozó része állt rendelkezésre. A szekció legnagyobb terjedelmű - főként hitbizományi - levéltárairól 11 kötet repertóriumot ill. áttekintő raktári jegyzéket adtunk ki. Tekintettel arra, hogy az emiitett alapleltár-kötet az 1956. évi pusztulás, az ujabb növedékek, valamint a másfél évtized alatt végrehajtott rendezések következtében nagyrészben elavult, mind sürgetőbbé vált a P szekció eddig még nem publikált áttekintő raktári jegyzékeinek sokszorosításban történő közrebocsátása. Külön kötetekben adjuk a családok és személyek, s külön a testületek és intézmények anyagáról készült áttekintő raktári jegyzékeket. Ez már csak azért is célszerűnek látszik, mert a kutatók érdeklődése általában vagy az egyik, vagy a másik fondcsoportra irányul. Az egyes fondok áttekintő raktári jegyzékei között jelentős különbségek vannak. Amiként a sokszorosításban már megjeleni: repertóriumok között sem lehet teljes egyöntetűséget megállapítani, az a jelen és a további köteteinkből is hiányzik. Ezt nemcsak a különböző fondok iratanyagának forrásértéke, összetétele, az iratanyagot létrehozó családok által végrehajtott rendezések eltérő szintje és jellege okozza, hanem az Országos Levéltár rendezési elvei is változtak az elmúlt évtizedek alatt, fokozatosan alakultak ki s a rendezést végző dolgozók is különböző mértékben tartották szükségesnek a rendezés és jegyzékelés részletességét. Az egyes fondok rendezése, tárgyi csoportokra való bontása s ezeknek levéltári jelzetekkel való ellátása különböző időpontokban történt - nem egynek még a harmincas években - márpedig rendezési szisztémánkban az ötvenes évek második felétől érvényesülő fondszemlélet is jelentős változást hozott. Ha tehát a különböző áttekintő raktári jegyzékek között egyöntetűséget akartunk volna megvalósítani, a fondok jelentős részét át kellett volna rendeznünk. Ez hosszú évekre lehetetlenné tette volna a jegyzékek publikálását, s azért sem lett volna célszerű, mert az iratanyagot jelen rendezettségi állapotában az elmúlt évtizedekben számos kutató használta és a ma érvényes jelzetek alapján idézte. A legnagyobb különbséget a raktári jegyzékek között az okozza, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya annakidején az átvett iratanyagot egyszerűen évrendezte. Amikor 1965 végén az Országos Levéltár tervezésstatisztikai felmérést hajtott végre, csupán az öt csomónál nagyobb terjedelmű évrendezett iratanyagot minősítette tárgyilag átrendezendőnek s a P szekció ilyen iratanyagának a terjedelme is 455, - iratfm. Ennek az átrendezési feladatnak elvégzése természetszerűleg hosszú évtizedek feladata. így tehát az évrendezett fondokról jelenleg csak olyan áttekintő raktári jegyzéket tudunk a kutatók rendelkezésére bocsátani, amelyekben az egyes raktári egységeknél annak megállapítására szorítkozunk, hogy a bennük lévő iratanyag mely évkorból származik. Munkánk során arra törekedtünk, hogy az ilyen raktári jegyzékek bevezető részében tájékoztatást adjunk legalább az iratanyagot létrehozó család birtokainak fekvéséről, a család tagjainak közfunkcióiról stb., vagyis arról, hogy a fond milyen tárgyú iratokat tartalmazhat. A tiz iratcsomónál nagyobb terjedelmű fondoknál vázlatos leszármazási táblázatot is közlünk - főként az alább részletezett genealógiai irodalom alapján - amely szintén segítséget nyújt a kutatónak s a fond majdani átrendezőjének egyaránt. Természetesen a tárgyilag tagolódó, tiz csomónál nagyobb

1 terjedelmű fondoknál szintén adunk leszármazási táblázatot magának az iratanyagnak^ figyelembevételével s így ezek a táblázatok megbízhatóbbak a pusztán'a genealógiai irodalom alapján készülteknél. Az Országos Levéltár minden állagának, ill. minden olyan fondjának, amelynek nincsenek állagai, van egy törzsszáma /nyilvántartási száma/. Ez a szekció betűjeléből s az állagnak ill. állagraian fondnak a szekción belüli sorszámából áll. Az állagokra bomló fondok, ill. a fondokra bomló