Bakács István, Dávid Lászlóné: P szekció : Kisebb családi és személyi fondok I. kötet : 1–444. törzsalapszámok : Áttekintő raktári jegyzék (Levéltári leltárak 44. Budapest, 1968)

Áttekinthető raktári jegyzékek

P 306 MAGYARÓVÁRI URADALOM 1527-1943 48 doboz, 9 kötet, 11, 60 iratfm. Az uradalom eredetileg koronabirtok volt, amelyet a XVII-XVIII. században ismételten zálogbirtokosok kezén találunk. így 1627-ben Harrach Károly veszi zálogba, akitől 1636-ban a bécsi udvari kamara váltja vissza. 1648-ban Draskovich János nádor a zálogbirtokos s fiától 1671-ben váltják vissza. Éttől kezdve ismét a bécsi udvari kamara kezeli, azonban egyes községeket Forgách Simon, Amadé Mária Magdolna, Buquoi és Harrach grófok birtokolnak hosszabb-rövidebb ideig. 1715-ben a bécsi Banco Deputatio kapja előleg fejében, majd 1746-ban a magyar kamarának adják át, de ez 2 millió forintért ismét a Banco Deputationak zálogosítja el. 1765-ben Mária Terézia férje, Ferenc császár kifizeti a zálogösszeget a Banco Deputationak, azonban Mária Terézia az uradalmat már 1765-ben a magyar kamara kezelésére bizza, majd 1766-ban leányának, Mária Krisztinának adományozza. О azonban 1771ben 130. 0Ö0 forint évi bérfizetés fejében adja a ma

gyar kamarának, amely 1781ben a bérleti összegnek 120.000 forintra való mérséklését kéri, mi

re a következő évben Mária Krisztina s férje, Albert herceg saját kezelésébe veszi át az uradalmat. Mária Krisztina 1798-ban bekövetkezett halála után férje Albert szász-tescheni herceg örökli, aki már a következő évben Károly főherceget jelöli ki örököséül. Károly főherceg Albert halála után, 1822-ben veszi át az uradalmat. Az uradalom legjelentősebb jogbiztositó iratait az un. Archívumban egyesitették. Az uradalom élén administrator állott, akinek a magyar kamarával, a Banco Deputatioval, majd a főhercegi titkárral folytatott iratváltása tekintélyes terjedelmű volt. A jelentősebb iratokat, majd 1817. után, amikor a magyaróvári uradalomnak önálló iratkezelése volt, az iktatott ügyiratok közül is a fontosabbakat az "archívum"-ban helyezték el. Valószínűleg а XVIII. század közepén az 15271749ig terjedő iratanyagot folytatólagosan számozták s ezután 1750-1779, 1780-1799, 1800-1823, 1824-1849 , 1850-1869, 1870-1878 között keletkezett •iratokat ugyancsak az egyes évkorokon belül eggyel kezdődően sorszámozták. Az egy ügyre vonatkozó, de különböző években és különböző számok alatt sorszámozott iratokat részben az elő-, részben a visszacsatolási rendszer alapján egyesitették s az iratok eredeti helyén - habár hiányosan - utalőlapokat találunk. Az egyes évkorokhoz külön-külön mutató készült. Az Országos Levéltár által az 1950-es évek elején kialakított különböző birtokigazgatási iratsorozatok közül csupán az alkalmazottak törzskönyveinek, az úriszéki jegyzőkönyveknek, a jobbágyhagyatéki leltáraknak s az uradalom levéltárába bekerült s a tescheni és a vilkei uradalmakkal kapcsolatosan keletkezett iratoknak töredékei maradtak fenn. Az e fondba került iratanyag állapota a Familienarchivba sorolténál jelentősen rosszabb, s így végleges rendezése csak restaurálás után lehetséges. Az x - el jelölt raktári egységek iratai azonban épek. Raktári Jelzet Tárgy Évkor szám 1-17. d. I. Birtokjogi, birtokigazgatási iratok 1527-1867 18. d. Mutatók töredékei , 1750-1839 Segédletek: Exhibit prothokollumok 1839-1840 ' 19. d. Ua. 1841, 18681869 20. d. Ua. 1889-1890