Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)
A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története
? V • • - 9 - • \ . : rencsét a nógrádi szénmedencében. Gr. Gyürky.Ábrahám nógrádmegyei nagybirtokos kezdeményezésére 1869-ben megalakult a Kis;terényei Kőszénbánya Rt.' A besztercebányai bányakapitányság zárt kutat niány nyilvántartásai szerint 1872-1874. között a Mini ch-Jaulusz-Hoffmann-féle Baglyasaljai Bányatársulat, 1874ben a Nemti Bányatársulat, 1869-1874. között pedig Krupp Henrik bécsi gyáros próbálkozott bányanyitással és széntermeléssel. A Hamburgi Angol-Német Bank 1875-1880-ban és a Magyar Országos Bank 1881-ben szerzett szénjogosítványokat a nógrádi szénmedencélpen. A tiszavirág életű vállalkozások után 1881-ben ( megalakult Egzakmagyarországi Egyesitett Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. már időtálló vállalkozásnak bizonyult és közel negyedszázadon át állta- a versenyt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rtgal. A szénbányászatban a XIX. század végén vezető szerepet játszó Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank támogatásával 1894-ben megvette a fizetési zavarokkal küzdő Brassói Bánya és Kohó Részvényegylet zeilvölgyi bányáit. A társulat működési területének kiterjesztése 1898-ban folytatódott, amikor az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt-ban vállalt jelentős érdekeltséget. Mindkét tranzakciót id. Chorin Ferenc kezdeményezte és hajtotta végre, aki 1890-től kezdve elnök-vezérigazgatói minőségben irányította a vállalat működését. ^ A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szénbányászatát a századfordulótól kezdve tovább fejlesztette, a bányák műszaki berendezéseit korszerűsítette, sodronykötélpályákat, szénosztályozókat helyezett üzembe és a munka mechanizálása, valamint a munkateljesítmény emelése végett több bányában sűrített levegővel hajtott furókalapacsok használatát vezette be. A gőzgépeket mindenütt felváltotta az elektromos energia, 1912-ben megépülte a nagyvaróniai erőmű. A folyamatos és biztonságos termelés érdekében a vállalat folytatta a kolonízálást, a bányák közelében munkáslakások építését. A századforduló után, 1904-ben a széntermelés elérte a 10 millió q-t, mely ennél kisebb szintre csak 1918-ban esett vissza. Az 1900-1914-ig kitermelt szén mennyisége megközelítette a 170 millió q-t. Ugyanakkor a társulat szénvagyonát 300 millió q-r'a becsülték. A szérivagyon gyarapítása állandóan folyt, 1906-ban Mátranovákon, 1909-ben pedig a Salgótarjánhoz tartozó Somlyó pusztán tártak fel jelentősebb mennyiségű szénrétegeket. A részvénytársaság 1903-ban a Felsőzsilvölgyi' Kőszénbánya Társulat bányáinak megvásárlásával erősítette a magyar szénbányászatban elfoglalt pozícióját. Majd 1909-ben a Magyar Általános Kőszénbánya Rt-gal együttesen megalapította a Nyugatmagyarországi Kőszénbánya Rt-ot. Az első világháború alatt 1917-ben felszámolta nógrádi versenytársát: megszerezte az Eszakmagyari országi Egyesitett Kőszénbáhya és Iparvállalat Rt. részvény. többségét.
