Gáspár Ferenc, Kósa Éva: A Bauxit Trust A. G., az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 41. Budapest, 1968)

Jogelőd bauxitbánya-társulatok

bari a zártkutatmányok fenntartására szorítkozott* A háború kitörése után a francia bauxitbehozatalra épült német aluminiumgyárak nyersanyag nélkül maradtak és figyelmük a bihari bauxit felé fordult. 1915-ben a bányatársulat haszonbérleti megállapodást kötött a Wolff Netter ludwigshafeni céggel, amelynek alap**, ján. megkezdődött a bauxit termelés és a kibányászott érc exportja Németországba. A két és fél éven át folytatott rablógazdálkodás - amely lényegében ki is meritette a bauxittelepeket — mintegy kétszázezer tonna bauxitot eredményezett a német hadigyárak számára. 1915-ben gróf Komis Károly erdélyi földbirtokos - akinek Tetétleni Ármin és Hiller József volt a budapesti ügyvédje megvásárolta a társulat vagyonát* Kornis Károly sem rendelkezett jelentős tőkével, ő elsősorban a kormányzat támogatásával kivánta a bauxit- és alumíniumipart megteremteni* 1915-ben Szirmay Ignác vegyészmérnök szabadalma alapján bauxitfeldolgozó próbagyárat létesítettek Nagysármáson,, de a kisérlet kudarcba fulladt« Kornis Károly 1916-ban a Magyar Agrár- és Járadékbankot igyekezett társként bevonni a vállalkozásba, majd 1917 márciusában - miután a Magyar Általános Hitelbank érdeklődést tanús it ott a bauxitipar iránt - a bányatársulat Aluminiumérc Bánya és Ipar Rt* néven önálló részvénytársasággá alakult át. Raktári Dossziészám szám csomó 1. 1 Közgyűlési jegyzőkönyvek 1906, 1909-1916 2 A bányatársulat megalakulása és a bányaigazgató meghatalmazása; kivonat a bányakapitánysági bejegyzésből é.n.