Gáspár Ferenc, Kósa Éva: A Bauxit Trust A. G., az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 41. Budapest, 1968)
Bevezetés
rendszeresen megtartott ülésein döntöttek a legfontosabb kérdésekről, a vállalatok igazgatóságainak összetételéről, a vezetek kinevezéséről, a nyereség felosztásáról, uj vállalkozások létesitéséről vagy megszerzéséről stb. A szindikátus nevében többnyire mint annak meghatalmazott képviselője Hiller József vezérigazgató intézkedett, A Bauxit Trust tényleges rendszeres ügyvitelét nevében és helyette az Aluminiumérc Bánya és Ipar Rt. budapesti központi irodája látta el 0 A konszern külföldi vállalatai a Bauxit Trustnak cimzett leveleiket Budapestre küldték, amelyre a budapesti iroda válaszolt a Bauxit Trust cégjelzéses levélpapír ján, zürichi keltezéssel, amint ez a fennmaradt borítékokból, feladóvevényekből számtalan esetben kiderülte Ez az állapot csak 1940—1941-ben szűnt meg, ettől kezdve az Aluminiumérc nyíltan is átvette az ügyintézésben a Bauxit Trust szerepét 0 A konszern külföldi vállalatai önálló részvénytársaságként működtek, de elsősorban a romániai, az olaszországi' és a jugoszláviai vállalatok szervezete sokban hasonló volt a Bauxit Trustéhozo Miután alapításuk eredeti célja az volt, hogy a magyar tulajdonban levő bányákat egy esetleges nacionalizálástói megvédje, az önálló részvénytársasági forma módot nyújtott az adott ország törvényes követelményeinek betartására,. Az e vállalatoknál létrehozott - többnyire egy helyi bankra támaszkodó - szük központi apparátus tevékenysége szinte kizárólag az illető ország államhatalmi szerveivel való kapcsolat fenntartására és a törvények által előirt formaságok betartására irányult. Az említett vállalatok mérlegeit általában Budapesten készítették, minden lényeges ügyben helyettük és nevükben ugyancsak Budapesten döntöttek és tárgyaltak. A hozzájuk tartozó bányák geológiai, műszaki és termelési munkáját az Aluminiumérc bányamüszaki osztálya irányította. Ez a vállalati forma különösen világosan jelentkezett a jugoszláviai részvénytársaság esetében, amely a konszern legnagyobb külföi-
