Gáspár Ferenc, Kósa Éva: A Bauxit Trust A. G., az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 41. Budapest, 1968)
Bevezetés
Magyarországon a második világháború közeledése magával vonta a hadiipar és ezzel együtt az alumíniumipar fejlesztéset> l^SMoen Hiller József ! ervet ter.-jesz.tett elő egy nagyszabású'timföld- és aluminiumgyár létesítésére-,' amely elgondolását; a magyar kormánykörök is támogatták. Ugyanekkor a Bauxit Trustban résztvevő kül— és belföldi nagytőkés vállalatok fel— léptek fíillér javaslata ellen, Németországnak nem állt érdekében, az önálló magyar alumíniumipar kialakulása, a háborús konjunktúra kilátásai viszont a hazai vállalatokat* pl* a M-et saját aluminiumgyárának fejlesztésére ösztönözték* időközben a MÁK megkezdte Felsőgallán az. ország 'második aluminiumgyárának építését-. Ellenezte a tervet a 30—as évek második felében létesült konkurrens vállalat, a Kozma Miklós volt belügyminiszter vezetése alatt álló Magyar Bauxitbánya Rt.is, amely Ajkán és Székesfehérvárott saját aluminiumfeldolgozó ipart létesített. Végül az Aluminiuraércnek eredeti tervéről le kellett ugyan mondania, de, hogy a hadikonjukturából részesüljön, a magyaróvári gyár kapacitásának állandó bővítése mellett 1941ben a magyar kormány és a Vereinigte Aluminium-Werke A.G. részvételével Almásfüzitőn egy nagykapacitású timföldgyárat kezdett építeni<> Az évi százezer tonnás kapacitásra tervezett gyár . Dunayölg'yi Timf ö'ld-Tpar Rt Q néven önálló vállalattá alakult* A megállapodások szerint a tijnföldgyár gépi berendezésének szállítását a német cég vállalta, de a háborús fejle-. menyek következtében a gyárépítés befejezésére, a termelés megindítására már nem került sor 9 • • ' • A konszern bomlása már a háború alatt megkezdődött. A nemzetközi összeköttetések meggyengülésén tul a vállalatok* illetve a : bányák egy része haditerü-letre került* 1944—ben a magyarországi gyárakat és bányákat súlyos háborús veszteségek • ' érték* 1944-ben a németek magyarországi bevonulásuk után elhurcolták Hiller József vezérigazgatót és helyette Dammang András, a Fémáru- Fegyver- és Gépgyár közismerten szélsőjobooldali .beállítottságú vezérigazgatója került a konszern élére. •
