Pataky Lajosné, Dzubay Lászlóné: A szabadkőműves szervezetek levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 39. Budapest, 1967)

megalakulásával indult meg ismét a szabadkőműves mozgalom Ma­gyarországon* Három hónap alatt még hat páholy alakult és ezek 1870-ben megalapították a Magyarországi Jánosrendű Nagypáholyt, melynek első nagymestere Pulszky Ferenc lett. - Ezzel egyidőben Türr István altábornagy, főként hazatért emigránsokkal, megala­pította a "Corvin Mátyás" skót-ritusu páholyt* Az általuk még létrehozott páholyok 1871-ben Magyarország Nagy Oriense néven nagypáholyt alapitottak, nagymesterükké Joanovics György állam­titkárt választották meg. Tizenhat évig működött a két nagypá­holy egymás mellett, majd 1886 március 21-én Magyarországi • Symbolikus Nagypáholy néven egyesültek. Az egyesülés nagy fellendülést hozott a magyar szabadkőművesség életébe.Az 1900-as évek elején a polgári radikálisok és egyes szociáldemokrata vezetők is csatlakoztak a szabadkőművességhez, ezzel a radikális eszméket bevitték a páholyok életébe. Ennek eredményeként egymás után alakultak az uj páholyok, melyeket az anyapáholyból kivált tagok nagyrészt azért hozták létre, mert vagy túlságosan radikálisnak, vagy tul liberálisnak találták az anyapáholyt. 1902-1917 között 59 uj páholy alakult. - A páholyok a közéleti kérdéseket és a társadalmi mozgalmakat élénk érdeklő­déssel kisérték és azok problémáinak megoldásában aktivan részt­vettek. Akciót inditottak a polgári házasság, az anyakönyvvezetés az általános egyenlő és titkos választás, a felekezetnélküli in­gyenes népoktatás bevezetésére. Foglalkoztak a középosztály, a többtermelés, a szabadtanitás problémájával. Megalapították és anyagilag támogatták a Szabad Lyceumot, a Széchenyi Társaságot, a Társadalomtudományok Szabadiskoláját, a Galilei kört. Számos diákmenzát, diákjóléti intézményt, népkönyvtárt létesítettek és tartottak fenn* Küzdelmet inditottak a tüdőbaj, a nemibeteg­ségek és az alkoholizmus ellen. Létrehozták és fenntartották az Országos Anya és Gsecsemővédő-, a Mentő-, a Vakokat és süketeket gyámolitó-, Ingyenkenyér-, Ingyen tej- és még számos jótékonycé­lu egyesületet* Az első világháború alatt a páholyházakban kór­házakat állitottak fel. Foglalkoztak a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák helyzetével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom