Jenei Károly: Weiss Manfréd konszern-vállalatok : Labor Bizalmi Rt., Vállalatok Okmánytára, WM Acél- és Fémművek Rt., WM repülőgép- és Motorgyár Rt. 1. rész : Repertórium (Levéltári leltárak 36. Budapest, 1966)

Bevezetés

gyár igazgatóságában 1939-ig kizárólag a WM és rokon családtagok ' tagj ai voltak képviselve, a többi vállalat igazgatósági tagjait pedig a részvény többság tulajdonosai delegálták. Ez a konszern vállalatok egységes vezetését és a családi érdekeket teljes mértékben biztosította. 1939 után a részvényesek az igazgatóságokba több olyan közéleti személyiséget választottak be, akikről tudták, hogy a konszern érdekeit fogják képviselni. A részvényt ulaj donosok • közül' Weiss Alfonz, Weiss Jenő és Chorin Ferenc azonban ezután is, 1944 március 19-ig a németek által történt letartóztatásukig, igazgatósági tagságukat és vezető szerepüket változatlanul megtartották. A vállalatok egységes irányítását és a családi érdekek megvédését biztosította a WM Acél- és Fémmüvek Rt.-nak a konszernen belül betöltött vezető szerepe is, mely a WM Repülőgép- és Motorgyár Rt., a WM Aluminiummüvek Rt., a WM Első Magyar Konzervgyára és Ercárugyára Rt.,, a Dunai Repülőgépgyár Rt., a "Glóbus" belföldi eladási és a külföldi eladási vállalatok működésének az irányítására és ellenőrzésére egyaránt kiterjedt. A Labor Bizalmi Rt. a konszern részvényügyeinek és pénzügyi tranzakcióinak intézése mellett, az ingatlanfcr gaImiés kezelő vállalatok, valamint a Pécsegyházmegyei Mezőgazdasági és Kenderipari Rt. püspökp.usztai uradalma és szegvári kendergyára budapesti irodájának ügyvitelét látta el. A csepeli gyárak és konzervgyárak adminisztratív es műszaki vezetését az ügyvezető igazgatók irányítása alatt álló s osztályokra tagolódó kereskedelmi és műszaki ir^üák .végezték. A Labor Bizalmi Rt. és az eladási vállalatok adminisztrációját szintén ügyvezető igazgatók irányították. A csepeli vállalatok műszaki szervezetén a gyártási profil változása és bővülése nyomon követhető és felismerhető. A csepeli gyár a század elején három gyáregységből: a fémműből, ércáru osztályból és élesszerelő műhelyből állt. Az első világháború végén, 1918-ban a háborús konjunktúra idején jelentősen megszaporodott üzemeket az Acélmű, Ércárugyár és Hengermű gyáregységeibe osztották be. A béketermelésre történt