Szilágyi Gábor, Török Mária: Ganz és társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. : Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. I. : Repertórium (Levéltári leltárak 35. Budapest, 1965)

Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. /Z 419-Z 435/

GANZ ÉS TÁRSA VILLAMOSSÁGI-» GÉP-, VAGON- ÉS HAJÓGYÁR RT

. /Z 419-Z 435/ 1882 - 1950 Terjedelme: 30.7 ifm., 268 raktári egység A magyar gépipar egyik legjelentősebb vállalatának alapitása a Svájcból Magyarországra vándorolt Ganz Ábrahám nevéhez fűződik. Ganz, aki önálló vállalatának megteremtése előtt már néhány éven keresztül a Pesti Hengermalom vasöntődéjében öntőmesterként működött, 1844-ben létesitette vasöntődéjét Budán. Kezdetben vascsövek, rostélyok, kórházi és fürdőberendezési tárgyak, ablakrácsok, vödrök, prések készültek az üzemben. Az 1848-1849. évi szabadságharc idején a vállalat a honvédség részére ágyucsöveket és ágyúgolyókat gyártott. Az 1854. év nagy jelentőségű volt a vállalat életében. Ekkor kezdte gyártani és ekkor szabadalmaztatta először később világhirnévre szert tett kéregöntésü vasúti kerekeit. E gyártmány védelmére egyre ujabb szabadalmakat jelentett be, Így pl* 1856-ban is. A közlekedéssel volt kapcsolatos az a szabadalom is, melyet 1861-ben jelentett be és a vasúti keresztezéseknél felállított szivalaku jelzések /szivcsucsok/ javitására vonatkozott. A közlekedés számára gyártott termékeken kivül a vállalat 1859-ben már óriási méretű iveket és hengereket is készített, melyek hidépitéseknél kerültek alkalmazásra . Az 1850-es évek végén a fővárosi gépipari vállalatok között a Ganz gyár már az élen állt. Vasúti kocsikhoz, ipari és mezőgazdasági gépekhez évente 30 ezer mázsa öntöttvas alkatrészt állitott elő. A termelés nagyarányú megnövekedése a vállalat bővitését követelte meg. Ganz 1858-ban engedélyt kért Pesten egy a Kerepesi uton felépitendő gyártelepre.