Szilágyi Gábor, Török Mária: Ganz és társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. : Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. I. : Repertórium (Levéltári leltárak 35. Budapest, 1965)

Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. /Z 419-Z 435/

105 db-ból jelentős mennyiséget szállítottak Japánba, Orosz­országba, az USA-ba. 1902-ben indult meg a Körting-rendszerű szivógázmotorok és az ahhoz tartozó koksztüzeléses, gázfej­leszt ésü generátorok gyártása. Nem sokkal azután rátértek a robbanómotorok sorozatgyártására is. A válság lezajlása után sem szűnt meg az uj termékek piacra hozása. 1912-ben a nyers­olajüzemű kompresszoros Diesel-motorok termelése indult meg, közvetlenül a világháború kitörése előtt pedig teherautók és Büssing-motorok előállításával kapcsolódtak be a hadiszállí­tás okba . Jelentős szerepet játszott a vállalat vagontermelésének irá­nyításában a vagonkartell. A gépiparra jellemző gyártási pro­filirozatlanság következtében az iparágon belül egyedül a va­gongyártás vonalán létésült kartellmegállapodás. Magyarorszá­gi vezetője a legnagyobb magyar vagongyár, a G-anz Rt. volt a maga évi 6000 db-ot kitevő kapacitásával. Annak ellenére,hogy a kartell a részére biztosította a legnagyobb kvótát, 1900­1912 között kapacitásának mindössze kb. l/4-ét termelte. A ka pacitásnak ez a nagymérvű kihasználatlansága főleg a kartell tevékenységével magyarázható, mely mind a válság, mind a fel­lendülés időszakában csökkentett színvonalon tartotta a ter­melést . A válság lezajlása után, 1906-ban fontos változás történt a Ganz Rt. életében. Villamossági gyára - mely külön épületek­ben, de szervezetileg vele egységben működött - a nemzetközi elektromos iparban és piacokon már olyan poziciókat szerzett, a növekedésnek már olyan fokát érte el, hogy feltétlenül szük ségessé vált szervezetileg is önálló részvénytársasággá tör­ténő átalakítása. A Ganz-féle Villamossági Rt. cégnév alatt megalakult uj vállalat /részvényeit a Hitelbank-Ganz érdekelt ség tartotta kezében/ már könnyebben mozoghatott a maga spéci ális területén és még létrejöttének évében kartellegyezményt kötött a belföldi és az ausztriai nagy elektromos cégekkel az üzletek jövedelmezőségét rontó árcsökkentések kiküszöbölése érdekében. A következő esztendőben került sor a Leobersdorfi Gépgyár cégnek /leányvállalat/ önálló részvénytársasággá való

Next

/
Oldalképek
Tartalom