Bakács István: Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 33. Budapest, 1965)

Nemzetségi levéltár

P.406. KÖZPONTI GAZDASÁGI KANCELLÁRIA GAZDASÁGI ÉS JOGÜGYI,IGAZGATÓSÁG RÉ GENSI HIVATAL 1788-1816 177 iratcsomó, 33 kötet iktató- ás 32, kötet muta­tókönyv. 29*90 iratfm. 1788-ig a Károlyi-birtokok kormányzása egyes uradalmak­szerint, decentralizálva történt. Az Ügyeket maga a birtokos tartotta személyesen kézben, illetőleg a XVIII. század közepé­től a teljhatalmú jószágigazgató - ezeknek azonban külön,szer­vezett hivataluk nem volt. 1788-ban merült fel a szüksége an­nak, hogy az összes uradalmak gazdasági irányitását most már egy központi főhivatal lássa el. Ekkor szervezte meg Károlyi Antal a központi kancelláriát /cancellaria oeconomico-centra­lis/ Pesten. A kancellária irányitotta ás ellenőrizte a ke­rületi inspektorátusok gazdálkodását. /A birtokigazgatás uj , hivatalszerü átszervezésével kapcsolatban az összesiuradalma­kat három kerületbe osztották. A nagykárolyi kerületbe tar­tozott a nagykárolyi, nyirbátori, királydaróczi, erdődi-bál­teki, fehérgyarmati, káci, misztótfalusi, salánki, poroszlói, füzárradványi, lapispataki ás tarcali uradalom. A csongrádi kerület felölelte a vásárhelyi és csongrádi uradalmakat. A surány-megyeri kerülethez tartozott a surányi ás a kókai tiszttartóság./ A fontosabb ügyekben az inspektorátusok je­lentést tettek a kancelláriának; számadásaikat ellenőrizte, termelésük ütemét, jellegét a központi főhivatal határozta meg. Az iratanyag ennek megfelelően az összes Károlyi-uradal­mak- gazdálkodásának keresztmetszetére mutat rá. A Károlyi-birtokok központi igazgatását az 1793. ja­nuárjában megszüntetett Központi Kancellária helyett néhány hónapi átszervezési idő után a Gazdasási ás Jogügyi Igazgató­ság vette át /Oeoonomico-juridica Directio/. A hivatal ügyköre

Next

/
Oldalképek
Tartalom