Bakács István: Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 33. Budapest, 1965)

Nemzetségi levéltár

A levéltár története A Károlyi család levéltárának története a középkorba nyúlik vissza. Az első birtokadományokat, feudális jogokat biztositó okleveleket leveles ládákban és bőrzsákokban őrizték. 1482-ben Károlyi Lancz László "erős kőházat" épittetett Nagy-Kár oly ban, - a Károlyi kastély ősét - azóta itt volt a levéltár, egészen 1785- elejéig. A kezdeti időkben maga a tulajdonos kezelte, gondozta, rerd ezte az okleveleket. Még Károlyi Sándor is maga volt egyben a levéltár őre; számos iratra saját kezével jegyezte fel tartalmát, naplójában gyakran emlékezik meg a régi Írásokról; feleségének irt leveleiben külön felhívja a figyelmet: "jól megőrizzétek a leveleket, szivem" . Amikor 1730-ban megvásárolta a Surány-megyeri uradalmat, elvállalta a Surányban őrzött Bosnyák levéltár őrzését is. /A Bosnyák család - amely azután a XVIII. század közepén kihalt - egyébként Károlyi Sándor felesége, Barkóczi Krisztinán keresztül volt rokonságban a Károlyiakkal*/ Ez a levéltár azóta is külön kezelve, eredeti fiókos szekrényben, külön, zárt egységet képez a családi levéltárban. A XVIII. századi nagy birtokszerzések hatalmassá duzzasztották az oklevelek, iratok számát. Hogy csak a nagy vételeket emlitsük: a suránymegyeri után következett a bélteki ura dalom, majd a hatalmas ecsedi uradalom megszerzése; mindez nemcsak az anyag egyszerű megsokszorozódását jelentette, de felvette az igényt, hogy az anyagban való tájékozódásnak, az anyag ésszerűbb kezelésének módjait megtalálják. Mindenekelőtt a birtokvásárlások nyomában keletkezett számos ellentmondás, igényper követelte az anyag szakszerűbb kezelését, tisztába kellett jönni pontosan a birtokok jogi természetével; másfelől a terjeszkedés, ujabb birtokok megkaparintására irányuló feuuális étvágy lappangó jogok után kutatott. Ezért már Károlyi Ferenc egyik bizalmas emberét, a jogi dolgokban jár-