Jenei Károly: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. és beolvadt vállalatai 1. kötet : Közgyűlés, Igazgatóság, Ügyvezetőigazgatóság, Felügyelőbizottság, Ipari titkárság iratai és projektumok 1. rész : Repertórium (Levéltári leltárak 32. Budapest, 1965)
OIdalszám - 10
Az inflációs években mindent elkövetett ipari érdekeltségeinek átmentésére és megerősítésére. A Salgótarjáni Kőszönbánya Rt szinte évenként megismétlődő^alaptőkeemeléseinek effektuálását segítette, a vállalatnak nagyösszegü dollárkölcsönt szerzett, később pedig üzleti érdekből támogatta Chorin Ferenc elnök-vezérigazgató villamosítási terveinek a megvalósítását. A bányavállalat romániai érdekeltsége, a Petrozsényi Kőszénbánya és a Magyar Altalános Hitelbank érdekeltsége, a Lupéni Kőszénbánya között a fúziót kezdeményezte, az erre irányuló tárgyalásokat a román tőkéscsoporttal eredményesen befejezte. . Közvetlenül az első világháború befejeződése után megvásárolta az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt részvénytöbbséget és a bányavállalat utján több bakonyi községben szénkutatásokat végeztetett és szénjogokat vásárolt. 1923-ban az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt részvényeit átadta a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nak. A Kereskedelmi Bank a későbbi években bányarészvények vásárlásával felhagyott, ehelyett kockázatmentes bankári feladatokat vállalt a Mátravidéki Szénbányák Rt-nál, az Északmagyarországi Egyesitett Kőszénbánya és Iparvállalat Rt-nál, a Bánvölgyi Szénbánya Rt-nál és az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt-nál, melyek részben vagy teljesen a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt érdekkörébe tartoztak. Az útépítések fellendülése miatt viszont mindent elkövetett kőbánya érdekeltségeinek a gyarapítására. 1923-ban a Pécskői Bazaltbánya Rt-t, 1925-ben a Zalahalápi Bazaltbánya Rt-t és 1927-ben a Nemesgulácsi Bazaltbánya Rt-t szerezte meg. A két utóbbi kőbányavállalatot 1939-ben összevonta. Az intézet nehézipari érdekeltsége, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt az első világháború után súlyos termelési és pénzügyi nehézségekkel küzdött. A bank a vállalat szanálása érdekében először a Kaláni Bánya és Kohó Rt, a Hernádvölgyi Vasmű Rt és az Unió Vas- és Bádoggyár Rt részvényeit értékesítette, majd külföldi összekotttetései révén jelentős dollárkölcsönt szerzett. A szanálás sikerrel járt, a vasmű üzemeit korszerűsítette és a magyar nehéziparban kivivott vezető szerepét ezzel megszilárdította. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank az ellenforradalmi korszakban a többi iparágban korábban megszerzett pozicióit általában megtartotta,
